Mihályi Csongor 9 éves, 2.b-s tanuló. Legjobb barátja Miklósi Miklós, akit egyszerűen csak Duplamiknek becéznek. Csongi eleinte nagyon különcnek érzi magát kortársai között, mert olyan dolgok iránt érdeklődik, amik tapasztalatai alapján mindenki mást hidegen hagynak (legalábbis olyan részletekig, amennyire Csongi belemerül). Csongi mindent tud a Voyager-2 űrszondáról, ahogy a Föld országairól, fővárosokról, a zászlókról, a dinoszauruszokról, vízi és szárazföldi élőlényekről, valamint a kötött pályás közlekedésről is. Ezek elsőre elég népszerű érdeklődési köröknek tűnnek, ugye? Csakhogy Csongi tényleg mindent tud róluk, és nagyon szeret róluk beszélni is. Sokszor viszont nem veszi észre, hogy a hallgatóság éppen mély álomba készül szenderülni az unalomtól, vagy beszélgetőpartnere már negyed órája nem jutott szóhoz.   Szerencsére legjobb barátjával jól megtalálják a hangot, Duplamiket ugyanis egyáltalán nem zavarják Csongi furcsa érdeklődési körei, sőt, meglehetősen menőnek tartja mind a Voyager-2 űrszondát, mind az időutazást, de még a dinoszauruszokat is. Habár elég ellentétes személyiségek, különcségük miatt jól megértik egymást. Duplamiknek is megvannak a saját furcsa dolgai, ugyanis ő meg mindig pörög, és olyan gyorsan fut, mint senki más a világon! Csongi, Duplamik és osztálytársuk, Fehér Léna hatalmas kalandba keverednek, mikor Csonginak támad egy zseniális ötlete: készítsenek időgyurmát, amivel időben és térben tudnak utazni. Az időgyurma elkészítése nem kis feladat, mert nemcsak só, liszt és víz, de kőrözött és fénysebesség is szükséges hozzá, így eleinte egyik gyerek sem hisz benne, hogy lehetséges a megvalósítása. Legnagyobb meglepetésükre azonban Ender bá’, a technikatanár titkos információi alapján sikerül összegyúrniuk az időgyurmát, Duplamik pedig képes fénysebességre gyorsulni! A srácok meg sem állnak egészen Párizsig, ahol nemcsak azt tudják meg, hogy testük és elméjük „drótozása” mennyire különleges és becsülendő, de galambok hátán is repülnek egészen az Eiffel-torony tetejéig, és egy különleges szemű, varázserővel bíró lánnyal is barátságot kötnek. A Mihályi Csongor és az időgyurma tökéletes közös olvasmány 8-12 éves gyerekkel, de akár haladó olvasóknak önálló olvasásra is szuper, izgalmas történetvezetése, szerethető karakterei, varázslattal megspékelt izgalmas világa miatt. Bendl Vera karakterábrázolása teszi igazán szerethetővé a történetet azáltal, hogy háromdimenziós szereplőkkel dolgozik. Habár a szerző érezhetően erősen építikezik a szindrómákra jellemző tünetekből, Mihályi Csongor sem az Asperger-szindróma két lábon járó megtestesülése, ahogy Duplamik sem csupán egy túlpörgött, figyelemhiányos kisfiú, mindkettejük személyisége érezhetően táplálkozik a való életből, összetett, érzékeny, valóságos figurák. Mindemellett a könyv sztorija is arra rendeltetett, hogy hozzászegezze az olvasót a könyvhöz: mindig történik valami izgalom, az olvasó alig várja, hogy végre kiderüljön az újabbnál újabb titok, izgulhat, hogy megtörténik-e a varázslat, vagy az csak a gyerekek fantáziájában létezik, egyszóval minden adott ahhoz, hogy egy ültő helyünkben kiolvassuk a meseregényt. Fontos szál a történetben Csongi (és Duplamik) belső világának feltárása. Csongi sokszor furának érzi magát, mikor kiközösítik a társai, mert számukra megmagyarázhatatlanul viselkedik. Duplamiket is gyakran gúnyolják azért, amilyen, így a srácok mindent elkövetnek, hogy megfeleljenek a „normális” kategóriának. A történet végére persze megbékélnek helyzetükkel, és megtanulják különleges képességeiket szépnek látni, valamint hasznukra fordítani, de sem az Asperger-szindrómával, sem az ADHD-val nem könnyű együtt élni, ezért fontos, hogy beszéljünk róla a gyerekekkel. Nem csupán azokkal a gyerekekkel, akiknek valamilyen nehézséggel küzdenek, hanem társaikkal is! Fontos, hogy a különböző szindrómákkal nem rendelkező gyerekek megismerjék társaik viselkedésének okát, hiszen a tolerancia könnyebben kiépül, ha a gyerekek értik, mi miért történik, továbbá ismernek olyan eszközöket, melyekkel segíthetnek valamilyen nehézséggel küzdő társaiknak (és egyben maguknak is) a mindennapi kommunikáció, szocializációs helyzet során. Forrás: paony.hu