Aki követte eddig Szabó Borbála Pagonyban fellelhető műveit, annak rögtön beugorhatott az Átváltozott gyerekek című könyve, ahol már volt szerencsénk bepillantani Miklós, Kamilla és a kis Tomsi családi életébe. Már abban a könyvben sem egy szokványos családi mesét olvashattunk, hiszen többnyire őrületes dolgok történtek a familiával. Elég csak arra gondolni, amikor egy duzzogós napon Miklóska legszívesebben irodalomtanár apukája bőrébe bújna, Kamilla pedig a pelusos, agyonszeretgetett kisöccse szeretne lenni. Úgy gondolják ugyanis, hogy apának és az öcsinek sokkal könnyebb az élete, mint nekik.

Egy hirtelen varázslat által kívánságuk valóra válik, és ezzel kezdetét veszi egy végtelenül mulatságos nap, amikor Miklóska gimnazista lányokkal kénytelen meg nem írt dolgozatokról alkudozni, és furcsa beszélgetést kell folytatnia egy nagyon mérges iskolaigazgatóval, míg Kamilla a tehetetlen bébilét reménytelenségét tapasztalhatja meg a kaki csípte pelenkás popsitól a babák korlátozott eszköztárú kommunkiációs tehetetlenségéig.

Az átszívó porszívóban ugyanezekről a hús-vér gyerekekről olvashatunk, akiket Szabó Borbála a legnagyobb szeretettel és némi iróniával ábrázol. Sajátos anyai szemszöge jelenik meg abban, ahogy a kölykök folyton ugratják, piszkálják egymást. Imádom Szabó Borbála humorát! Hiába egyszerűek a mondatok ebben a könyvben, az irónia így is csodálatosan átjön. Szórakoztat.

Ez a könyv egy időutazás. Egy régi fotó apropóján, egy ósdi porszívó segítségével az imádott dédimama iskolájában találják magukat a gyerekek, egy olyan ominózus napon, amikor Mamó emlékei szerint rossz jegyet kapott, mert belesült egy szavalatba. A gyerekek a pad alatt bujkálva hallgatják, ahogy Mamó, vagyis lánykori nevén Lenke, belesül a memoriterbe. Kamilla azonban súg az asztal alól, így Mamó jó jegyet kap.

A történet mellett nagy hangsúlyt kapnak a rajzok is. Szabó Borbála és Baranyai (b) András már összeszokott alkotópáros. Félszavakból is értik egymást. A szavakban rejlő humor a rajzokból is visszakacsint ránk.

A könyvet olvasva megmelegedett a szívem, mert eszembe jutott a saját nagymamám is, aki nagyjából ugyanakkor járhatott iskolába, mint Mamó, és hasonló varkoccsal a fején tekint vissza rám a régi fényképekről - sajnos már csak onnan.

Szabó Borbála ebben az elsőolvasós könyvben az én szívemből is szól, amilyen szeretettel mesél a nagymamáról, aki ugyan csak egy emelettel lakik lejjebb, mégis egy más világ van nála: a régi idők illata, a lelassult idő a mai gyerekeknek szinte már meseszerű emlékeivel. Ez a kötet amellett, hogy megadhatja  majd a gyerekeknek az első könyv elolvasásának élményét, egyéb fontos üzenettel is bír.

Szeressük és értékeljük a nagyszüleinket, tiszteljük a múltjukat, és becsüljünk meg minden pillanatot, amit még velük tölthetünk.

2. szint: (Ne) legyél (mindig) rendes!

Kiadás éve: 2020. március

Oldalszám:

Miklós sínt épít, vonatozik. A Mama rászól: Előbb a kötelesség, aztán a játék! Tessék leckét írni!

Kamilla az asztalnál gubbaszt. A Mama rászól:

- Egész hétvégén tanultál! Tedd le a könyvet, tessék játszani!

Tomsi pedig inkább mindennel ellenkezik.

A Mamó milyen gyerek lehetett?

Mindig rendes volt?

Vagy talán nem is kell mindig rendesnek lenni?

 

 

Oldalszám: 48

Megjelenés: 2020. augusztus 13.

Az átszívó porszívó egy különleges napra repíti a testvéreket: 1944 karácsonyára. Mamóék és a ház lakói a pincébe húzódnak az ostrom elől. De ugye a terepasztal is meg fog menekülni? Lehet, hogy ehhez igazi karácsonyi csoda kell!

A szerző sajátos anyai szemszöge jelenik meg abban, ahogy a kölykök folyton ugratják, piszkálják egymást.

Hiába egyszerűek a mondatok ebben a könyvben, az irónia így is csodálatosan átjön.