| 
				 
					Katonadolog [ezt vigasztalólag kell mondogatni] 
				
					Hintalóról földre esni 
					katonadolog. 
				
					Gyerekorvost fölkeresni 
					katonadolog. 
				
					A cicától egy karmolás 
					katonadolog. 
				
					Játszótéren eltaknyolás 
					katonadolog. 
				
					Hangyabolyba tenyerelni 
					katonadolog. 
				
					Tükrös ajtót lefejelni 
					katonadolog. 
				
					Hát, a dolgok ahogy állnak, 
					nem túl jó a katonának. 
				
					  
				
					Egyhangú ringató 
				
					Ó, zokogó poronty! 
					Mosolygós, boldog voltod hol most, 
					no mondd? 
					Ógsz-mógsz, orrod lóg, 
					Toporogsz morcos módon folyton. 
					Kócos koboldom, 
					komolyból mondom: szomorodom 
					hóbortos rossz modorodon. 
				
					Pötty örömöm! Gyöngyöm! 
					Örökös bömbömöd könyökömön jön, 
					könyökömön! 
					Önnön csökönyös kölykömön 
					örökkön rökönyödöm. 
				
					Kis pisis picirim, 
					hisztid kibírni kín! Kín! 
					Mit sírsz-rísz mindig? 
					Mit nyísz? 
					Hisz nincs bibi, 
					sírni nincs min itt. 
					Csitt! 
				
					Egyre keseregsz nekem, te ded. 
					Ne tedd! 
					Ej, te gyerek, 
					felvegyelek, letegyelek? 
					Jelentem, ezennel lett elegem. 
					Ne nyekeregj! 
					Csend legyen! 
					Nem! Nem! 
					Fejem beleverem! 
				
					Ágálsz, drágám? 
					Dán táncháznál kárálsz tán? 
					Báránykám, 
					ádáz lármád már-már fáj! 
					Állj! Szád zárd! 
					Bár kábává válnál már! 
				
					Jaj, parttalan nyavaly! 
					Altathatatlan, nyafka sarj, 
					halkabban jajgass! 
					Hallgass baba, hallgass! 
					Hagyd abba hamar, na, 
					Vagy a falat kaparva 
					kap majd 
					papa, mama agybajt. 
				
					Dúlsz-fúlsz, mufurc? 
					Pusz-puszt unsz? 
					Búsulsz juszt 
					huncutul? 
					Nu. Kukulj! Dugulj! 
					Ukkmukkfukk. 
					Slussz! Nuku mukk. 
				
					Élénk lénykém, 
					békélj! 
					Gégéd még ép? 
					Mért? Mért? 
					Kész! 
					Ép ész, szétmész 
					végképp. 
				
					Hüpp-hüpp, mütyür? 
					Künn bülbül fütyül: 
					szürkül. 
					Brühühü, brühühü, brühühü… 
					Tűrj, fül! 
				
					  
				
					Pakolgató [ezt fontoskodva kell mondogatni] 
				
					Oly nagy a szekrény, 
					és csupa holmi, 
					marha nehéz azt 
					mind kipakolni. 
				
					Sajnos a polcon 
					könyvek vannak, 
					véget vetni 
					nekem kell annak. 
				
					Mai svéd líra, 
					klasszikus angol, 
					Petőfi puffan, 
					a padlón landol. 
				
					Jókai összes, 
					Balzac, Stendhal, 
					Kundera, Hrabal is 
					a föld fele tendál. 
				
					Vár a fiókban 
					sok bugyi, zokni, 
					mind kidobálom, 
					így bulizok, ni! 
				
					Az ágynemütartó 
					sincs kipakolva… 
					Sosem ér véget 
					a kisbaba dolga 
			 |