pagony.hu A legkedvesebb kiskalóz avagy miért szeretjük annyira a holland gyerekkönyveket?   Megjelent az Ádi, a kiskalóz című verses mesekönyv, amiben egy kiskalóz mindennapjait ismerhetitek meg, sőt, az is kiderül, hogy a kalózkisfiúk élete és problémái egészen hasonlóak, mint a szárazföldi gyerekeké. Erről a könyvről mesélünk most nektek, és arról, mint foglal el különleges helyet a szívünkben a holland gyerekirodalom. Ádi óvodáskorú kisfiú, és az apukájával él egy kalózhajón. Az élete - annak ellenére, hogy a tengeren zajlik - meglehetősen hasonló a szárazföldön élő ovisokéhoz: néha hiányzik neki a mamája, szeretne háziállatot, és nem akarja megenni az ebédet. A papája és a marcona külsejű (de aranyszívű) kalózok segítségével persze a mese végén mindig megtalálja a megoldást a problémáira. A kis kötet 5 verses mesét tartalmaz, amiket Papp Gábor Zsigmond fordításában olvashatunk (neki köszönhetjük a Julia Donaldson-mesék magyar változatát is). Az, hogy egy kisgyerek egy kalózhajón él, már önmagában is izgalmas felállás, de az Ádi, a kiskalóz kapcsán elgondolkodtunk azon is, mi minden teszi ilyen különlegessé a holland gyerekkönyveket. A holland gyerekirodalom ugyanis szinte már önálló fogalommá vált, és szerencsére nagyon sok kortárs és klasszikus holland mesét olvashatunk magyarul is. A mi szívünknek különösen kedvesek ezek a könyvek, mindig nagy örömmel és kíváncsisággal várjuk az újabb és újabb fordításokat. Na de mitől ennyire különlegesek ezek a mesék? Miért foglalnak el külön polcot az olvasók szívében? 1. Szeretjük, mert komolyan veszi a gyerekeket! Ha holland szerző gyerekkönyvét választod, biztos lehetsz benne, hogy kiforrott, érdekes gyerekkarakterekkel találkozol. Az egydimenziós szereplőket el lehet felejteni, már a legkisebbeknek szóló mesékben is mindenkinek saját személyisége van. Nem maszatolják el a gyerekek életében felmerülő problémákat, de az életkoruknak megfelelően mesélnek róluk, hiszen a nehézségek is az élet részei. Ez Marjet Huiberts meséjében is felmerül, nevezetesen abban a részben, amikor Ádinak hiányzik az anyukája, aki egy távoli szigeten él. A felnőttek nem vonják kétségbe a kisfiú érzelmeit, hanem segítenek neki megoldást találni arra, hogyan érezhetné jobban magát. 2. Szeretjük, hogy kissé abszurd a humoruk! A holland gyerekmesék abszurd humora telibe találja a gyerekek ízlését, hiszen az ő fantáziájuk még sokkal szabadabban szárnyal, mint a miénk, felnőtteké. Ezt a szabadságot támogatják meg ezek a történetek. Már eleve az is izgalmas, hogy egy kisfiú egy csapat kalóz között cseperedik, na de ki gondolta volna, hogy a zord külsejű kalózok annyira szeretik a gyerekeket, hogy még megfürdeni is hajlandóak, hogy jó példát mutassanak nekik? A humor remekül oldja a nehezebb szituációkat is, hiszen ha valamin nevetni tudunk, az máris kevésbé félelmetes! 3. Szeretjük, hogy gyakran komoly filozófiai kérdéseket boncolgatnak! Ádi úszni tanul - nem mindennapi módszer, de működik!Persze nem kell megijedni, arra gondolunk, hogy mennyi értékes beszélgetésre adnak lehetőséget ezek a mesék. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy nem is didaktikusak, nem akarnak görcsösen megmagyarázni és megtanítani a gyerekeknek semmit. Egyszerűen olyan elgondolkodtató témafelvetéseik vannak, amikből egyenesen következik, hogy azonnal beszélgetni kezdünk. Segítenek a kicsiknek abban, hogy saját maguk formáljanak véleményt arról, ami a mesékben történik. Mi, akik a Pagony boltjaiban és szerkesztőségében dolgozunk, sokszor keveredünk hosszas beszélgetésbe egymással és a vásárlókkal ezeknek a könyveknek kapcsán - és hát nem az az olvasás egyik legjobb része, amikor sok-sok gondolat elindul bennünk? 4. Szeretjük, hogy megkapóan őszinték! A holland gyerekmesék nem mismásolnak, nem kennek el semmit, hanem kimondják a dolgokat úgy, ahogyan vannak. A jót is, a kevésbé jót is - persze odafigyelve arra, hogy az adott korosztály mit tud befogadni. A gyerekek pedig érzik és nagyra értékelik ezt a kendőzetlen, de játékos őszinteséget. Nekik még természetes, nekünk, felnőtteknek pedig felszabadító.   5. Szeretjük, hogy felnőttként is öröm kézbe venni őket! Ádi és apamajomEzt a nagyon lényeges pontot hajlamosak vagyunk nem komolyan számításba venni, amikor könyvet választunk a gyereknek, pedig egyáltalán nem szabadna elhanyagolni. A holland gyerekkönyvek a gyerekeknek utat mutatnak, a felnőtteket pedig tanítják arra, amit mi is jól tudtunk gyerekként, de talán elfelejtettünk: az őszinteség, a játékosság, a humor fontosságát.     Háziállat Ádi kiskalóz egy állatkára vágyott, Leginkább egy vidám kismajmot akart, Vagy ha azt nem, akkor egy kutyát vagy macskát, De Apánál ezzel nagy botrányt kavart. Ádi szomorú volt, vigasztalhatatlan. – Annyi madár van itt! – nyugtatta Apa. – És a tenger tele szebbnél szebb halakkal! De Ádinak nem volt saját állata. Háziállat kéne, aki az én kincsem, Háziállat kéne, valaki segítsen! A kalózok próbálták megvigasztalni. Kacskakezű Karcsi rongymajmot csinált, Faláb Jakab, mint egy kutyus, körbeugrált, – Miaú! Miaú! – szólt Szikla Szilárd. Morcos Marci erre hahotázni kezdett, És az összes kalóz vele kacagott, Ádi a tengernek suttogott dühöngve, S adott a halaknak pár jó falatot. Háziállat kéne, aki az én kincsem, Háziállat kéne, valaki segítsen! Hirtelen egy majom ugrott a hajóra, Egy hatalmas majom, s nagyot nevetett. – Itt vagyok, megjöttem! – mondta Ádi apja. – Mindennap egy órát a majmod leszek. Rázta a fenekét, vicces arcot vágott, Ádinak ez tetszett: – Ugorj, Apa, hopp! Apja nyakába ült, és úgy rohangáltak, Minden kalóz hasát fogva kacagott