Nem túlzás azt állítanunk, hogy még soha ekkora szükség nem volt arra, hogy a fiatalok, köztük is hangsúlyozottan a legkisebbek, megkapják azt a felkészítést, amely alkalmassá teszi őket a média világában való biztonságos „közlekedésre”. Nemcsak az információ mennyisége, hanem az információs csatornák elképesztő mérvű gyarapodása is indokolja a különös odafigyelést.

A gyermek csak akkor értheti meg az őt körülvevő világot, ha képes kritikusan megítélni mindazt, amit lát vagy hall.

A gyerekek fejlődése eltérő lehet, és az, ahogyan televíziózás közben értelmezik a látottakat és hallottakat, fejlettségük mellett függ – többek között – attól is, hogy milyen társadalmi közegben, kultúrában nevelkednek. Vannak azonban jellegzetes közös vonások, amelyek általában jellemzőek egy-egy korosztályra.

Kisbabák

• Többnyire a fény- és hanghatások váltják ki a figyelmüket
• Figyelmük csak rövid időszakokra köthető le
• Totyogók
• Csak nagyon korlátozottan értik a látottakat
• A látottakat, hallottakat hajlamosak utánozni

Óvodások

• Aktívan érdeklődnek a dolgok jelentése után
• Kifejezetten figyelik az izgalmas, akciókkal teli helyzeteket
• Általános iskolások
• Egyre több felnőtteknek szóló információval kell megküzdeniük
• Hajlamosak televíziós szereplőkkel azonosulni
• Fokozatosan képesek a cselekmény követésére

Serdülők

• Önállóan televízióznak
• A fiúk több időt töltenek tévézéssel és videójátékokkal, mint a lányok
• A szülői felügyelet mértéke jelentősen csökken
• Az, hogy egy gyermek mennyit ért meg az általa látott, hallott, érzékelt világból, függ fizikai és emocionális állapotától, valamint értelmi fejlettségi szintjétől.

<<Vissza