A pásztorfiú, aki farkast kiáltott   A pásztorfiú a réten őrizte a nyájat. A juhok csak legeltek és legeltek, a fiú meg egyedül volt, és unatkozott. Gondolt egyet, torkaszakadtából kiabálni kezdett: - Farkas, farkas! Itt a farkas a juhok közt! Segítsetek! Meghallották a falubeliek a segélykiáltást, otthagytak csapot, papot, s lóhalálában futottak a fiú segítségére. Amikor odaértek, a juhok békésen legelésztek, a fiú pedig a hasát fogta a nevetéstől. - Ha-ha-ha! Becsaptalak benneteket, ti meg milyen rémült képet vágtok! Az emberek fejüket csóválva visszatértek munkájukhoz. Néhány nap elteltével a pásztorfiú megint sikoltozni kezdett: - Farkas, farkas! Itt a farkas! Segítsetek! Meghallották a falubeliek a segélykiáltást, és lóhalálában futottak a mezőre. Amikor odaértek a fiú megint nevetett. Így ment ez néhány alkalommal. Egy napon valóban megjelent a farkas, s rögvest el is kapta első áldozatát. - Farkas, farkas!Itt a farkas a juhok között! Jó emberek! Segítsetek! A farkas tépte-szaggatta a juhokat, egyiket a másik után. A fiú pedig hiába kiabált torkaszakadtából, nem érkezett segítség. - Nem hallottátok, hogy segítségért kiáltok? - kérdezte a fiú sírva, a vetésből éppen hazafelé tartó falusiakat. - Sokszor becsaptál minket, honnan tudhattuk volna, hogy most valóban veszély fenyeget. Tanulsága: Akit egyszer hazugságon kapnak, annak nem hisznek többet..... mégha igazat is mond!