Meseterápiával gyógyulnak a felnőttek
A meseterápia nem csak gyermekeknél, de felnőtteknél is csodákra képes; testet, lelket egyaránt gyógyít.
A meseterápia nem csak a beteg testnek tesz jót, hanem a lelki problémákon is könnyíthet, segítséget adhat a megoldási utak megtalálásában - mondta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában Csábi Orsolya pszichológus, aki a Szent László kórházban daganatos gyerekeknek segít a gyógyulásban meseterápiával.
"A mese egy komplex szimbólumrendszer, amely több a szimbólumok jelentésénél. Nem csupán azért, mert egy történetben szerveződik, hanem a folyamat, amelyen keresztülvezet, megfogalmaz egyfajta útbejárást, hiszen a meseszereplő a térben bejár egy utat vízszintesen és függőlegesen is, valamint egy fejlődési utat is végigküzd a szereplő” – magyarázta a műsorban a pszichológus.
Csábi Orsolya szerint mindez abban segíti a terápiás folyamatot, hogy ad egy térképet azoknak az embereknek, akik „lebegnek a problémájukkal a semmiben”.
„A mese kapaszkodót nyújt, amelyre rá lehet építeni különböző fejlődési utakat” – emelte ki.
|
Mint mondta, a terápia sikere azon múlik, hogy kivel, milyen szinten tudnak dolgozni a szakemberek, és a páciensnek milyen feldolgozott vagy feldolgozatlan problémái vannak. A pszichológus úgy fogalmazott: a meseterápia olyan jövőképet tud adni az embereknek, melyek nem értelmezhetőek a hétköznapok szintjén.
„Pont abban rejlik a lényeg, hogy ne legyen racionális, kézzel fogható a kapaszkodó, hiszen mikor az ember mélyponton van, egyáltalán nem racionális állapotában van, hanem egy másfajta lélektani realitásban” – tette hozzá.
„Úgy érzem magam, mint gyermekkoromban, amikor meséltek nekem. Fokozatosan koppantak a dolgok. Ahogyan haladunk a történetben, teljesen más szemmel tudom nézni a folyamatokat, és az eseményeket magamra vetítem. Nagyon furcsa alapigazságokat fogalmaz meg egy-egy mese ” – számolt be egy páciens a műsorban tapasztalatairól.
Férfibeavatás
Csábi Orsolya legutóbb a Vasjankó című mesét mesélte el egy középkorú apukának.
„A történet sok szempontból egy férfibeavató mese: segíti abban a férfiakat, hogy jó harcosokból jó szeretők, jó szeretőkből pedig jó királyokká válhassanak” – mondta a pszichológus.
Stiblár Erika pszichológus, a Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület kutatási felelőse és a Magyar Olvasástársaság Tanácsának elnöke, valamint Kádár Annamária pszichológus a műsorban egyetértettek abban, hogy a mese olyan, mint a testmozgás és a víz – alapvetően szükségünk van rá.
Kádár Annamária szerint a mese lelki táplálék, amely két szinten hat.
„A gyermekek esetében minőségi kapcsolat alakul ki a szülővel és a pedagógussal egyaránt. A mese egy szimbolikus táplálék, melyet egy gyerek vagy felnőtt is megkap" - emelte ki a szakember, kiemelve, hogy Erdélyben nagy szerepe van a mese továbbadásának.
Erdélyben leginkább a mendemondai hagyományt őrizték meg, a mesét a munka mellé szórakoztatásra használták. A mai napig a nagyszülők, a szülők nem csupán könyvből, de fejből is mesélnek, ennek pedig nagyon fontos szerepe van: jelentős eszköz például a szemkontaktus, a gyerek pedig bele tudja élni magát a történésekbe – magyarázta a pszichológus.
Stiblár Erika szerint jelenléttel, odafigyeléssel kell mesélni. Szerinte a fonóban a gyerekek tulajdonképpen mellékszereplők voltak, hiszen a felnőttek hallgatták a mesét és tanultak közben.
„Ma újra kell tanulni a mesét, és más közösségi formákban kell megfogalmazni, ezt továbbadni, a felnőtteknek pedig meg kell tanulni megélni azt” – mondta
Kudarc, bukás, újrakezdés
Kádár Annamária szerint a mesével a szülő lecsendesítheti a külső világot. A pszichológus szerint nagyon fontos, hogy időt szánjunk a mesére, így a biztos kötődés megalapozásának óriási szerepe van. Kiemelte: a mese optimista életfilozófiája fontos az érzelmi intelligencia szempontjából, „mert elismeri a kudarcot, a félelmet, szorongást, a bukást, újrakezdést”.
Stiblár Erika hozzátette: az a lelki munka, amelyre a mesék ránevelnek, nagyon fontos a továbblépés, az önmagunkat való megismerés szempontjából a gyermekek és a felnőttek számára.
Kerekes Valéria meséléskutató, a Mese Másként program vezetője az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán a hallgatók mesefejlődését figyeli. Mint mondta, fontos eleme a képzésnek, hogy a leendő óvodapedógusok ismerjék a meséket, másrészt tudjanak mesélni. Hiszen ahogyan a felnőttek belekerülnek újra a gyermeki létbe, megérzik azt a fajta időtlenséget, amit ebben a korban megélünk. A felnőttek a terápia segítségével újra elő tudják hozni a gyermeki élményeket, ezáltal nyitottá válnak arra, ahogy ők is mesélővé váljanak.
Forrás: mti/richpoi.com
|
|