Mesemondó verses ÁBÉCÉ: G-GY - MESEKUCKÓ
2012.11.14. 19:37
Gólya, gólya, gólya,
Házunknak lakója,
Mondd meg, honnét jöttél?
- Onnét, hol soh’sincs tél.
Ugye, most itt maradsz,
Többet el sem is hagysz?
Adunk szállást neked,
Ne hagyd itt fészkedet.
- Kelep, kelep, kelep,
Gyermekem nem lehet,
Én csak úgy élhetek,
Ha szabad lehetek!
|
Gondolkoznak, gondolkoznak, nem sokáig gondolkoznak, hisz végre is farkasnak is, rókának is négy a lába, ötödik a farkincája: átugranak szép sorjába.
Farkas koma az ároknak futamodott s nagy hangosan kiáltotta:
- Rövid fülem, hosszú lában, hosszú farkam, hopp!
Azzal egy nagyot ugrott, jó nagyot s belepottyant az árokba, róka koma hasát fogta, úgy kacagott.
Gyorsan aztán ő is nekiiramodott s kiabálta nagy hangon:
- Hosszú lábam, hosszú fülem, hosszú farkam hopp!
De széles az árok! S nagyot ugrott, nagyot, nagyot, hej, de ő is belepottyant az árokba! S a nyuszika hasát fogta, úgy kacagott. No, de most rajtad a sor, hadd lám, mit tudsz, nyuszi koma?
Szedte vette, fel sem vette s olyan szépen énekelte: Hosszú lábam, hosszú fülem, kurta farkam, hopp! De széles az árok! - s át is ugrott rajta.
|
|