A zene hatása olyan emberformáló erő, mely kihat az egész személyiségre. Minden nép zenei nevelésének a saját néphagyományából kell kiindulnia. 1929-ben, egy párizsi zenepedagógiai konferencián azt hangsúlyozta, hogy a zenei nevelést 9 hónappal a születés előtt kell elkezdeni. Majd kijavította magát, miszerint az édesanya születése előtt kell 9 hónappal elkezdeni. „Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt. Első percben tréfára vették, de később igazat adtak. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel… még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése.” (Kodály Zoltán) Évekig megmosolyogták a kijelentését, de azóta az orvostudomány bebizonyította, hogy már a magzatra is pozitív hatással lehet az édesanyja által hallgatott zene, mivel hallja azt, és elraktározza az emlékezetében. Tanácsok anyukáknak: Az énekelgető édesanya érzelmileg hat a gyermekre, aki így kedvet kap az utánzásra, dúdolgatni kezd. Olyan légkört kell teremtenünk, melyben a gyermek jól érzi magát. A gyermek sokkal többre emlékezik, mint amit énekel. Minél több dallal, énekkel ismertetjük meg, annál jobban fejlődik emlékezete, figyelme, zenei kreativitása. Egy dal eléneklésénél fontos hangsúlyt kap a szöveg, a dallam, a hangszín, az esetleg hozzátartozó mozgás is, így komplex hatás éri egy egyszerű lovagoltató eljátszása közben is. A gyermek számára legfontosabb zenei nevelő az anya. A magzat számára az első akusztikus táplálék az anyja szívhangja, szívverésének ritmusa. A magzat már 4 hónapos korában hall. Azzal, hogy folyamatosan hallja anyja szívritmusának változásait, megtapasztalja a gyors-lassú, magas-mély, halk-hangos hangok egész skáláját. Más az édesanyja szívritmusa, ha szalad, mint amikor olvas. A kórházak koraszülött osztályain már elfogadott tényként kezelik, hogy a szülők beszéde, dúdolászása, énekelgetése növelik a koraszülött gyermekek életben maradási esélyeit. A gyermeket sokféle hanghatás éri. Kodály Zoltán egyik irányelve, mely szerint a néphagyományokból kell kiindulnunk a megfelelő zenei fejlesztés érdekében. Ne aktuális slágereket énekeljünk a gyermekünknek, hanem népdalokat, énekes játékokat, melyek kiállták az idő próbáját! A gyermek játékának nyugodt légkörébe beleillenek a mondókák, énekes játékok. Felkeltik az érdeklődését. Testi és lelki fejlődése is harmonikusabbá válik, ha gyakran van vidám, derűs hangulatban az édesanyjával. Az ölbéli játékok során együtt átélt örömnek, nevetésnek csak pozitív hatása van a gyermekre és természetesen az anyjára. Éneklésre, mondókázásra sokszor nyílik lehetőség a nap folyamán, pl.: vásárláskor a pénztárnál állva, gyermekrendelőben várakozva, autóban utazva, stb. Így a különböző holtidőket hasznosan tudjuk kitölteni, ráadásul a gyermek számára kellemes időtöltést biztosítunk. Jó hatással van a gyermekre a spontán énekelgetés, de biztonságot nyújt számára az is, ha ez rendszeresen történik a nap meghatározott szakaszában. Pl.: reggel, ébredés után, vagy elalvás előtt. A gyermek számára az ismétlések biztonságot nyújtanak. Altatódalt akkor érdemes elalvás előtt énekelni, ha ez minden nap megtörténik. Ha csak néha-néha énekeljük, akkor az újdonság erejével fog hatni, felkeltjük az érdeklődését, ami nem segít az elalvásban. Forrás: Dúdoló   Hallásfejlesztő mondókák - versek>> Népi gyermekdal-ajánlás korcsoportonként>> Megzenésített gyermekversek - ritmus- és hallásfejlesztésre>>