Nehezen találtad meg azt a témát, ami megérinti a kezdő olvasókat? Nem volt nehéz megtalálni a témát, inkább a sok kínálkozó ötletből volt nehéz kiválasztani, hogy melyiket is írjam meg végül. A gyerekeket olyan sok minden érdekli, szinte nincs téma, amit valamilyen formában ne lehetne felkínálni nekik. Az első kötetben egészen Afrikáig varázsoltad a szereplőket. A kaland soha nem hiányozhat a meséidből. Úgy tűnik, hogy Te magad is kalandvágyó természetű vagy. Világéletemben vonzottak a kalandok, az erőpróbák, sőt a veszélyek is. Alsó és felső tagozat határán erősen fontolgattam, hogy felnőtt koromban kaszkadőr, esetleg ornitológus leszek, de ha egyik sem, akkor feltétlenül kalandornak állok. Nem tudtam pontosan, mit takar a kalandor szó, úgy képzeltem, hogy afféle szabad vándor, aki beutazza a világot és mindenütt elképesztő kalandokba keveredik, kicsit Indiana Jones módjára, bár közben nem kell régésznek lennie. Az egyedüli aggodalmam az volt, hogy sejtettem: a kalandorság nem kifejezetten családanyákhoz illő foglalatosság, márpedig én a sok kaland mellett sok gyereket is szerettem volna. A könyvsorozat nem titkolt célja, hogy megszerettesse az olvasást a kezdő olvasókkal. Te emlékszel még rá, mi volt az első néhány olvasmányélményed? Az első könyv, amit egyedül sikerült végigolvasnom, A halász hetedik fia című mese volt harmadik végén. Ezután jó darabig csak népmeséket olvastam, igazából csak a negyedik osztály utáni nyáron kaptam rá az olvasásra. Ekkor viszont végigrágtam magam az összes fellelhető Erich Kästner könyvön, aztán sorra jöttek a Pöttyös, Csíkos és Delfin-könyvek, de a megunhatatlan kedvenc 13 éves koromig Mándy Iván Robin Hoodja volt. Van olyan könyv a mostani kínálatból, amit önállóan is szívesen olvastak a gyerekeid? Kezdő olvasóként a gyerekeim nagyon szerették Lumpi Lumpi, a kis kék sárkány kalandjait, Claude-ról, a kiskutyáról szóló sorozatot. Lilu lelkesen olvasta végig Durrbele Dorka kalandjait, de szerette Geronimo Stiltont és az Astrid Lindgren könyveket, főleg a Juharfalvi Emilt és a Harisnyás Pippit. És mivel „anyát olvasni” vicces élmény, a Két kis dinó kalandjain is átrágták magukat kezdő olvasó korukban. Vilmos most elsős, még csak ismerkedik a betűkkel, de kíváncsian várom, mi lesz az első könyv, amit önállóan is bekebelez. Írsz-e még ebbe a sorozatba újabb köteteket? A Pagony Most én olvasok! sorozatának lényege, hogy négy különböző nehézségi szinten kínál a kezdőknek olvasnivalót. A sorozat első szerzőjeként négy mesét írtam, minden olvasási szinten egyet, egyre nehezedő nyelvezettel és egyre bonyolultabb kalandokkal, de mindegyik a négy tökmag egy-egy kalandját meséli el. Az egyszerű, könnyen olvasható, mégis izgalmas szövegek létrehozása mellett az is célom volt, hogy a mesék ismeretterjesztő jellegűek legyenek, vagyis a létező világ egy-egy érdekes, kevésbé ismert darabját mutassák be. Az első részben a tökmagok Afrikába utaznak és oroszlánokkal találkoznak, a második nehézségi szinten egy működő vulkánt derítenek fel. (Ez a két rész még idén megjelenik.) A következő két szint meséjét is megírtam már, Mészely Ilka most készíti hozzájuk a rajzokat, így a sorozat harmadik és negyedik darabja jövő tavasszal fog megjelenni. A harmadik részben egy korallzátonyon kalandoznak a tökmagok, és részt vesznek egy elsüllyedt hajó feltárásában, a negyedik részben pedig eljutnak az ókori Egyiptomba, ahol egy temetési szertartás kapcsán eltévednek egy igazi piramisban! Könnyebb vagy nehezebb a mostani gyerekeknek elkezdeni az olvasást? Az olvasást elkezdeni minden korban nehéz, vagy legalábbis komoly kihívás, ha magát a technikai részt nézzük. Akinek nem áll össze a fejében szinte magától a folyamat, ahogy a betűkből felépül egy értelmes szöveg, annak mindenképpen komoly kitartást és erőfeszítést igénylő munka az olvasás megtanulása. De „rákapni” az olvasásra, vagyis olvasóvá válni most is ugyanolyan kaland, egy másik univerzum felfedezése. Ebben nagyon sokat segíthet a megfelelő közeg, a jó családi példa, a kedvcsinálók, a támogató, ösztönző pedagógus, a szintén olvasó osztálytársak, testvérek. Vagyis ha a gyerek környezetében divat az olvasás, akkor ma sem nehezebb olvasóvá válni. Persze sokkal több inger, figyelemelterelő hatás éri a gyereket, a technikai kütyük, netes és számítógépes játékok sokszor izgalmasabbnak tűnnek a könyveknél, viszont manapság már digitális formában is könnyű jó könyvekhez jutni, ráadásul egyre több a gyerekek igényeit kielégítő könyv. Mit gondolsz, mitől válik egy gyerek igazán olvasóvá? Attól, ha ráérez az olvasás ízére, örömére, és saját akaratából, saját kedvére keres újabb és újabb olvasmányokat. Ehhez pedig legfőképpen jó könyvekre van szükség, amik magukba szippantják, és ráébresztik, hogy minden új könyv egy új kaland és új világ, amibe belefeledkezhetünk. Nekünk, íróknak éppen az ilyen könyvek megalkotása az egyik fő feladatunk.