- Menjünk a sárga tulipánhoz - mondta a sárga pillangó. - Kis Tuli! Nyisd ki kelyhedet, hadd húzódjunk meg az eső elől! De a tulipán így felelt: - A sárgának meg a pirosnak szívesen kinyitom, de a fehérnek nem! Erre a sárga és a piros pillangó azt felelte, hogy ha fehér testvérkéjüket nem bocsátja be, úgy bizony inkább ők is kinn maradnak. Az eső pedig egyre jobban szakadt. Elvergődtek valahogy a liliomhoz, és megkérték szépen: - Kis Lili! Nyisd ki kelyhedet, hadd húzódjunk meg az eső elől! De a liliom így felelt: - A fehéret örömest befogadom, de a sárgát és a pirosat nem! Erre a fehér pillangó így válaszolt: - Ha a testvéreimet nem fogadod be, úgy bizony én sem kívánkozom hozzád. Inkább ázzunk együtt, mintsem hogy elhagyjuk egymást! És így hárman repültek ismét tovább.   Utolsó elkeseredésükben énekelni kezdtek: Süss fel, nap, fényes nap, Szárogasd meg szárnyainkat, nyisd ki a virágokat! A Nap meghallotta a sűrű felhők mögül a pillangók könyörgő énekét, s annyira megsajnálta őket, hogy az esőt elűzte, meleg fényt árasztott a kertre, s a pillangók szárnyait megszárította. A három pillangó újra táncolt, repkedett vígan, míg csak le nem áldozott a nap. Mikor kifáradtak a játszadozásban, együtt szépen hazamentek, és lepihentek.   <<VISSZA A 3-4 ÉVESEK OLDALÁRA