A Litéri sárkány még az első kötetben említtetik meg először, ahol Ádánd lovag dicsekszik legyőzésével (bár az is kiderül, hogy küzdelmük egy parti sakk volt). Már akkor tudtam, hogy ha egyszer kibontom Fülöp történetét, valahol ő is szerepet kap majd. És most a harmadik epizódban már főszerep lett belőle. A minap újra meghallgattam a gyerekeimmel a Süsüt, nem bírtam nem észrevenni a párhuzamokat. Ráadásul a Litéri sárkány is egyfejű… Nem is akarom tagadni, hogy Csukás István zsigeri mélységekbe került nálam, és gondolom, sokan vannak ezzel így. Ha az egyes figurák nem is eredeztethetők (egy fej ide vagy oda) a Süsüből, magának a középkori udvari világnak a hangulata, ami a Rév Fülöp könyvekben körvonalazódik, erősen táplálkozik Csukás világából, de említhetnénk Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnikáját is, ahol egy hasonlóan gyermekded, mégis sok kérdésben a valóságos udvaroknál (társadalmaknál) bölcsebb közeget láthatunk. Nagylapály egyértelműen az Alföld, futóhomok, délibáb, gémeskút. Zivatarzug talán kicsit nehezebb. Hol is van? Zivatarzug felbontása sem olyan bonyolult. Segíthet a megfejtésben a szinonimaszótár, vagy a zivatarzugiak nevei (Gyula, Csaba, Békés, Dombiratos Kevermes): a Viharsarokról van szó. Ebben az esetben a földrajzi név fontos szervező elemévé vált a történetnek, sőt (műhelytitok következik) Gyula vitéz és Csaba vitéz figurájában egy-egy gyulai illetve békéscsabai kötődésű költő alakját rejtettem el. [Aki kitalálja, kik ők, egyéves prae.hu előfizetést nyerhet.] Maradjunk kicsit az utalásoknál, hiszen a fajszföldi részben a Gulliver idéződött meg. Itt a garabonciásokat is felfedezheti a zivatarzugi lovagokban a figyelmes olvasó. A lovagok által üldözött és rabszolgamunkára, kútépítésre fogott nép, máshonnan származó kormányzó egy másik történelmi korba kalauzol… Én nem gondoltam konkrét történelmi korra, általánosabb politikai jelenségről szól ez a történet: hatalmi vákuumról, diktatúra-lélektanról, kormányzási anomáliákról. Nincs új a nap alatt. Tudatos történelemtanítás? És akkor ez ifjúsági (kultur)történelmi regény újratöltve? Semmiképpen nem nevezném történelmi regénynek, mert sem konkrét történelmi eseményről nincs benne szó, se nem realista, tele van csodás elemmel. Ugyanakkor, ha eltekintünk a mesei vonásoktól, nagyon is realisztikus helyzeteket igyekeztem kialakítani. Ez a kötet kifejezetten politikai témákat boncolgat. Ami meg a történelemtanítást illeti, attól függ, mit nevezünk történelemtanításnak. Ha a történelmi események felsorolását, akkor ez nyilván nem történelemlecke; ha a történelmi folyamatok természetrajzának ismertetését, akkor igen, lehet úgy tekinteni erre a könyvre, de igazából nem szeretném, ha olvasás közben bárki oktatva érezné magát, inkább szórakoztasson, mint tanítson a regény. A könyv intertextuális csemege: éji bogár megy a falnak, ki sárkányon száll fölébe… és még sorolhatnám.  Ezeket eleve tervezted vagy írás közben jöttek? Amikor gyerekkoromban Rejtőnél olvastam, hogy Fülig Jimmy, vagy valamelyik tettestársa (Vörösmarty után szabadon) késel az éji homályban, akkor megéreztem, hogy az irodalom egy élő szövet, ami bárhova beültethető, és újabb jelentéseket nyerve él tovább. Vagyis amikor nekiülök egy Rév Fülöpnek, tudom, hogy lesznek benne ilyenek, de aztán maga az idegen szöveg felbukkanása már spontánabb. És igyekszem az idézett részeket – a rejtői hagyományt követve – valamelyest kibillenteni eredeti kontextusukból. Mostanában több olyan könyvet is olvastam, ahol a szerző – jó értelemben véve – kikacsint a felolvasóra. Miközben nem kacsint össze a gyerek feje felett. Ahogy Umberto Eco esetében is inkább okosnak érzi magát az ember, ha rájön az intertextuális utalások aprócska hányadára. Neked kik a „kedvenc”, vagy inkább sokszor újraolvasott „felnőtt” szerzőid? Emlegetett Umberto Eco megjelenik. Őt például nagyon szeretem, irigylem, és néha majmolom, Rév Fülöp harmadik utazásában is benne van valamelyest a hatása. Sok kedvelt szerzőm van, pontosabban könyvem, de tetszik a kérdésben a „sokszor újraolvasott” kitétel, mert valóban szeretek újraolvasni. Spirótól Az Ikszeket, Horváth Viktortól a Kis Reccset, Mark Twaintől az Egy jenki Artúr király udvarábant, Krasznahorkaitól Az ellenállás melankóliáját, James Clavelltől a Sógunt, és még sorolhatnám. Még sorolhatnád, tényleg… Feltűnik még Nyár Lőrinc a folytatásokban? A húga, Zsana, úgy vélem, igen. Hogy alakul a két fiú barátsága? Igen, azt hiszem, a testvérpár beépült a regényfolyamba. Hogy hogyan alakul a barátságuk? Még sejtelmem sincs. Na jó, egy kis sejtelmem azért van, de nem fogtam még bele a negyedik kötetbe egyelőre. Már az első részben is egyértelmű volt a lovagi párhuzam (Perceval). Fülöp lassan felnőtté érik, de Zsana, mintha nem az a tipikus első (lovagi) szerelem lenne… Érdekes kérdés ez, mert ritkán szólnak a lovagregények első szerelemről. Általában nem közlik a szerzők az adott lovag szerelmének a sorszámát, ennek talán az az oka, hogy a regényes lovagszerelem rendszerint atipikus, éteri, túlvilági, és kevésbé a kapcsolatot, mint inkább a vágyakat, a vágyakozást helyezi a középpontba. Még nem tudom, milyen lesz pontosan Fülöp szerelmi története, de az eddigi epizódok szerelmi szálai kevéssé idézték a lovagregények románcait. Hál' Istennek! Bár azért én kíváncsi lennék, mit kezdenél egy ilyen helyzettel… Mit kezdenél egy ilyen helyzettel? (szinte látom a lelki olvasószemüvegem előtt a sorokat) Mármint hogyan dolgoznék fel egy tipikusan lovagregényi szerelmi helyzetet Rév Fülöp regényben? Hát ez nehéz kérdés. Valószínűleg azért nem került bele még ilyen szituáció, mert más a regényeim funkciója, mint az egykori regéké. Az én regényeimnek elsősorban gyerekközönsége van, és én sem vagyok udvari jokulátor a tizenharmadik századból. Én mai szerelmeket tartok érdekes témának, ezért a trubadúri érzelmesség távol áll tőlem is és a szövegeimtől is. Ha már lovagkor, február 20-án megalakult a HUBBY. Ez a te lovagi feladatod Pompor Zolival? Lehet így is tekinteni rá, de hála az égnek, nem vagyunk magányos, kóbor lovagok. Több mint százötvenen nyergeltek velünk együtt, ami már tisztességes haderő, és ráadásul nem is sima könnyűlovasság. De tény, hogy a HUBBY sok szempontból hasonlít a lovagi kalandokra. Először is az, hogy jól meghatározott célja van, küldetése. Nyilván sokszor érkezünk majd válaszúthoz, és biztosan küzdelmekre is számítanunk kell, de egyelőre úgy tűnik, megvan a lelkesedés az emberekben ahhoz, hogy összejöjjön egy olyan szervezet, amely méltó képviseletet tud majd nyújtani a gyerekkönyv-szakmának. Hajrá, hajrá! A felgyűlt feladatok mellett mikor érkezik a következő Rév Fülöp történet és mit lehet róla tudni? Hát igen, a mikor kérdése engem is foglalkoztat. Jelen helyzetben nem nagyon van időm írni, de majd kialakul az is. A következő történetben Fülöp apjának járunk majd utána, megtudjuk, hogy ki volt ő, és hogy miért nincs jelen Fülöp életében.

<<VISSZA A NYÁRI OLVASMÁNYOKHOZ