Csoda és Kósza
Győrfi Ágnes 2016.08.15. 14:25
Írta: Czigány Zoltán, illusztrálta: Baranyai András. Pozsonyi Pagony
Tanítóként, tanárként, szülőként tudjuk, a mese nélkülözhetetlen a gyerekek fejlődéséhez, hisz annak segítségével nemcsak képzeletük, szókincsük gazdagodik, hanem formálódik a világhoz való viszonyuk is. A történet szereplőivel azonosulva, a főhősök bőrébe bújva átélhetnek erőt próbáló kalandokat, megtanulnak különbséget tenni jó és rossz tulajdonságok között, ezáltal a mesék nem csupán szórakoztatnak, hanem jótékony hatással vannak a személyiség fejlődésére is.
Pedagógusként fontos feladatunk tanítványaink igényes olvasóvá nevelése, ezért csatlakoztam szívesen a sorozathoz. A nemrég fiatalon elhunyt Czigány Zoltán író, költő, filmrendező mesekönyvsorozatát ajánlom olvasmánynak, melynek első kötete, a Csoda és Kósza 2008-ban elnyerte „az év gyerekkönyve” díjat.
A könyv az író saját gyermekeinek kitalált, kazettára felvett, majd lejegyzett esti meséit tartalmazza. „Nem vagyok meseíró, csak egy apuka, aki mesél” – vallja Czigány Zoltán egy interjúban. Talán ennek is köszönhető, hogy nagyon életszerűek, átélhetők a jelenetek, s a mai korra igazán jellemzőek a szereplők groteszkké felnagyított tulajdonságai. Fölolvastam már a kislányomnak és az osztályomnak is a hét vidám történetet. A vicces kalandokon velem együtt jókat nevettek, s türelmetlenül várták a folytatást.
|
A gyermekirodalom számtalan meséjének vissza-visszatérő kedvelt szereplői a lovak. Gondoljunk csak a népmesék táltos paripáira, Lázár Ervin kék színű Ló Szerefinjára, Mándy Iván Csutakjának szürke barátjára vagy Szijj Ferenc beszélő pónilovára! Czigány Zoltán vásott lovai sem hétköznapi állatok! Gyöngyi néni és Sajó bácsi gödöllői tanyájáról indulnak a galibák.
A két négylábú főszereplő voltaképpen két gyerek alakja is lehetne, testvérek vagy akár jó barátok. Kósza a meggondolatlan, szeleburdi és kissé oktondi csődör, aki mindig előáll valamilyen szokatlan ötlettel, amivel rendszerint bajba keveredik, és általában az okosabb, meggondoltabb Csoda segítségére szorul, aki valahogy mindig kimenti őt a bajból. A történet szórakoztató, nyelvi leleményekben gazdag. Többször is az adja egy-egy epizód humorát, hogy Kósza gyermeki egyszerűséggel szó szerint értelmez kifejezéseket.
Például a „farkaséhes” nyilvánvalóan azt jelenti, hogy Sajó bácsi farkasra éhes, ezért indul a pizzériába. Félreértésre ad okot az is, amikor a „zártkörű rendezvény”-t „zárt-ök-rű ren-dez-vény”-nek olvassa. „Hűha! Itt nem csak farkast lehet kapni, hanem egy ökröt is bezártak! Lehet, hogy jobb, ha megyünk innen, mielőtt zártlovú rendezvény is lesz!” Vagy amikor Gyöngyi néni elégedetten felkiált délceg lova láttán, hogy „Sajókám, nézd milyen jól fest ez a ló!”, Kósza értetlenül prüszköl, hisz nála nincs se ecset, se vászon, se festék…
A kötet hét fejezetből, hét önálló kalandból, utazásból áll. Ki gondolta volna, hogy a Gödöllői-dombságról nemcsak a budapesti Közlekedési Múzeumba lehet eljutni könnyűszerrel, de a Marson is ki lehet próbálni a nyeregbe épített elektromos hátvakarót a lócsoki ízű zablával. Sőt, még az időutazás sem lehetetlen lovaink számára! Csupán egy nyalintás a varázs-ló ágakból, levelekből, nedvekből kevert varázsszeréből, s máris a XXI. századból a dinoszauruszok világába csöppenünk.
A tavasz beköszöntével a szerelmi szál sem hiányozhat a meséből, s Kanca Muci mellett Kósza ráébred, hogy nem érdemes a múlthoz ragaszkodni mindenáron, a jelenben is megtalálhatjuk a boldogságunkat.
Czigány Zoltán több helyen groteszk, abszurd módon ábrázolja világunkat, felnagyítva, túlozva a mai kor emberére jellemző tulajdonságokat. Leleményes csődöreink ki is aknázzák az e helyzetekben rejlő üzleti lehetőségeket. Az író komikus jelenetekben, ironikus hangon bizonyítja be, mennyire könnyű lóvá tenni a hiszékeny, vásárlási lázban égő embereket, akik képesek akár lejárt szavatosságú havat, néhány vastag szelet szelet és két zsákban macskát is megvenni a boltosokká vált bajkeverő lovaktól. Órásmesterként is komoly filozófiai igazságokra világítanak rá hőseink, mikor az emberek egyre türelmetlenebbül követelik az idő kerekének visszafordítását. A világ minden tájáról fölsereglenek a napórák, zsebórák, kakukkos órák, búvárórák, toronyórák, s maga a londoni Big Ben is, mert mindenki szebb, fiatalabb akar lenni.
Lószívvel ajánlom felnőtteknek és gyerekeknek is a könyvet otthoni felolvasásra és negyedik osztálytól órai feldolgozásra is, hiszen korunk tízévesei elég jól látnak minket, felnőtteket, van véleményük az emberi kapcsolatokról, sokat tudnak már környező világunkról a televízió, internet révén is. De akkor is szórakoztató élmény lesz a történet olvasása, ha egy kisgyerek még nem minden politikai, filozófiai utalást ért meg Czigány Zoltán sajátos humorából. Baranyai András karikatúraszerű illusztrációi teszik még vidámabbá Csoda és Kósza kalandjait.
Győrfi Ágnes
Forrás: meseutca.hu
|
|