Agenor
Larsson Mária 2016.08.23. 00:00
Írta: Nógrádi Gergely. PressKontakt, 2011., 200 oldal
Az Agenor jól megírt regény, ahogy azt a svédek mondanák. Ráadásul végre egy újabb könyv, ami a 13+ korosztályhoz szól, hiszen olyan kevés magyar író ír ennek a korcsoportnak. (Szemben a svéd írókkal, az angolszászokról nem is beszélve.) A történet 2011-ben játszódik. A regény főhőse Agenor, a fiatal szürke bálna, akinek az agyába egy fiatal férfi agysejtjeit operálják be, hogy ezáltal az emberek által irányíthatóvá váljék. Amivel azonban a tudósok nem számolnak az az, hogy a sejtbeültetés a bálnák érzelmi világát is megváltoztatja.
A Csendes-óceán egyik szigetén egy dél-amerikai ország és Japán tengerbiológiai kísérleteket folytat Pekerman lengyel professzor vezetésével. A világ chipbeültetésről tud. A kísérletek célja, hogy a bálnák a tenger mélyén fekvő hajóroncsokat a kincsekkel együtt felszínre hozzák. Ám amikor a chip meghibásodása miatt 20 bálna elpusztul, drasztikusabb módszert vetnek be. Az első két bálnába öreg emberek agysejtjeit ültetik be, ám ezek feladják a harcot, ha támadás éri őket. A halált választják a szolgaság helyett. Ezért van szükség egy fiatal elmére.
|
A történet szerelmi szála (tiltott szerelem) Dorotea Acosta és Victor Madison között szövődik. Dorotea Acosta a tokiói egyetemen jár orvosira. Apja, Alejandro Ernesto Acosta ezredes, egy apró dél-amerikai ország követtanácsosa Japánban. Az ország diktátora, a Comandante, alattvalóinak minden lépését figyelteti. Mivel az Egyesült Államok ezen ország ellensége, aki lepaktál az ellenséggel, az hazaáruló. Dorotea beleszeret a jóképű Viktor Madisonba, aki a volt amerikai nagykövet fia. Egy szerelmes lányt pedig, mint tudjuk, semmi erő nem kényszeríthet arra, hogy lemondjon a szeretett férfiról.
Victor a National Geographicnak fotózik, és amerikai barátja, Josh környezetvédő mozgalmát támogatja. A shikokui laborban bejut Pekerman professzor szobájába, és megtudja a titkát. A professzor ezért elfogatja, és agyának egy részét beülteti Agenorba. Victor nem hal meg, de elveszíti az emlékezőtehetségét. Dorotea pedig időközben a Comandante kezébe kerül, de sikerül megszöknie. Máris túl sokat árultam el. Hogy a szerelmesek egymásra találnak-e, és hogy milyen sors vár Agenorra? Kiderül a regényből.
Nógrádi Gergely művében olyan fontos kérdéseket feszeget, mint az állatkísérleteket anyagilag támogató államok és a kutatók erkölcsi felelőssége. Van-e az embernek joga beavatkozni a természetbe?
Megtudjuk belőle, hogy Norvégia és Izland mellett Japán a legnagyobb bálnavadász. ”Japán, Norvégia és Izland összesen kétezer cetet öl le évente.” (128. oldal)
Felhívja a figyelmet a környezetszennyezésre is:
”Egy kutató szerint soha szemetesebb nem volt még az óceán. A mozgó tengeri objektumok követésére szolgáló, hajókra szerelt lokátorok is halálra kínozzák a ceteket, hiszen 215 decibel felett sugároznak, miközben a bálnák dobhártyája már 180 decibeltől szétszakad. Hamarosan elérjük az 1700-as évekbeli állapotokat, amikorra több évszázados mészárlás következtében az Atlanti-óceánból teljesen kiirtották a szürke bálnákat. A Csendes-óceán nyugati részén is csak néhány száz él belőlük. És ők vajon még meddig?” (98. oldal)
Nógrádi Gergely regénye izgalmas szerelmi történet, amiből komolysága mellett a humor sem hiányzik.
Larsson Mária
Forrás: konyvmutatvanyosok.wordpress.com
|
|