Az országok helyezési tartománya a digitális szövegértési eredményei alapján
Forrás: PISA 2012 Összefoglaló jelentés, Oktatási Hivatal

A most megjelent részletesebb OECD jelentésben viszont megtudhatjuk azt is, miért is vagyunk ilyen hátul. A számítógépes kérdezés ugyanis lehetővé teszi, hogy nyomon kövessék a tanulók böngészési, klikkelési stratégiáját, az első lépéstől az utolsóig. A kérdőív adminisztrációs felületének log file-jai alapján tehát megfigyelhették a tanulók mozgását az interneten. Megnézték, hogy milyen hosszan jutottak el a megoldásig és milyen úton. Ez utóbbinál azt vizsgálták, mennyire célirányosan és fókuszáltan mozgott a tanuló, mennyire tudta korrigálni az esetleges téves lépéseit.

Ez alapján négyféle lépést különböztettek meg:

• releváns,
• nem releváns,
• téves, de korrigált,
• téves és nem korrigált lépéseket.

Megnézték, hogy milyen hosszan böngészték az oldalakat, hogy milyen gyorsak voltak a megoldásban, s hogy mennyire kitartóak, illetve, ha eltévedtek az oldalakon, visszakerültek-e a helyes útra, korrigáltak-e. A feladatok közül az ún. SEARING (egy fiktív belga város website-ja) feladatokra adott megoldásokat vizsgálták meg tüzetesebben is, magukat a feladatokat itt lehet megtekinteni.

Azok a tanulók, akiknek hosszabb idő kellett még az egyszerűbb feladat megértéséhez is, azok nagy valószínűséggel szövegértési nehézséggel küszködnek. Leginkább a brazil, chilei, kolumbiai, az egyesült arab emirátusokbeli és a magyar tanulók voltak a leglassabbak az egyszerűbb feladatoknál is. Ezekben az országokban nagyobb a szövegértés terén alacsonyan teljesítők aránya is. Magyarország kissé kivétel, mert nálunk nem olyan nagy az alacsonyan teljesítők aránya a szövegértés terén, mint a többi említett országban, éppen ezért is érdekes, minek tudható be vajon, hogy olyan sok tanuló a digitális feladatok esetén el sem indult, és nem kezdett el klikkelni, ahogyan az a feladatnak megfelelően elvárható lett volna. Míg átlagosan 9% volt azon tanulók aránya, akik egyáltalán nem kezdtek el böngészni, nálunk ez az arány 20%. Kérdés, hogy ez mennyire tudható be a rossz szövegértésnek, a motiváció hiányának vagy a technika ördögének.

A másik érdekes eredmény, hogy a komplexebb feladatot hét percnél rövidebb idő alatt megoldók aránya az ausztrál, kanadai, francia és amerikai diákok között volt magas. Ugyanakkor, ha azokat a tanulókat is megnézzük, akik jóval hosszabb idő alatt, de sikeresen oldották meg a feladatot, tehát kitartóak voltak, akkor itt elsősorban a kínai tartományok, valamint Japán és Írország jeleskedett.

Rendkívül tanulságos az alábbi ábra, ami azt mutatja, hogy a legbonyolultabb harmadik feladatot milyen arányban oldották meg helyesen a tanulók és hány perc alatt sikerült ez nekik. Látható, hogy a legtöbb gyors tanuló (négy perc alatti megoldási idővel) az angolszász országokban található (Kanda, USA, Ausztrália), ugyanakkor összességében az ázsiai országokban oldották meg jól a legnagyobb arányban a feladatokat.

Azzal sikerült lekörözniük a gyorsabb országokat, hogy nem adták fel, és addig gyötörték magukat a feladattal, amíg meg nem oldották.

Szingapúrban 70% jól megoldotta ezt a nehéz feladatot, de a felük több mint hét perc alatt. Nézzük meg Magyarország teljesítményét. Láthatjuk, hogy csak a tanulók negyede oldotta meg jól a feladatot (az OECD átlag 40%). A négy percen belüli megoldások aránya alacsony, a többség négy és hét perc között oldotta azt meg. A hét percen túl is küzdők, vagyis a legkitartóbbak arányát tekintve pedig csak a szlovénok tudnak a magyarhoz hasonló alacsony arányt felmutatni, de ott legalább tanulók több mint 30%-a jó megoldást adott.

2015. szeptember 23.