Ez azt jelenti, hogy 2006 óta átlagosan  9 ponttal lettek rosszabbak a magyar gyerekek eredményei természettudományokból, szövegértésből pedig 12 pontos a visszaesés. Matematikából 4 pont az átlagos csökkenés. (Grafikonokat itt találtok)   PISA-vizsgálatok A PISA-vizsgálatokat az 1990-es végén az OECD (Organization for Economic Co-operation and Developement – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) hívta életre. Magyarország már az első, 2000-es PISA-vizsgálatban is részt vett. A PISA-vizsgálatot azzal a céllal hozta létre az OECD, hogy az oktatási rendszerek teljesítményét és egyéb jellemzőit mérje oly módon, hogy a modern, tudásalapú munkaerőpiac szempontjából fontos képességek – a szövegértés, az alkalmazott matematikai, valamint az alkalmazott természettudományi műveltség – területén vizsgálja a tankötelezettség végéhez közeledő, tizenöt éves tanulók tudását. Természettudományok tekintetében az OECD-átlag 493 pont, a magyar diákoké 477. A szövegértésnél 493 pontos OECD-átlaghoz képest csak 470 pont a hazai diákok átlaga. Matekból sem vagyunk sajnos jobbak, 490-et kellett volna elérni az átlaghoz, de csak 477 sikerült. A legjobbak között az ázsiai országokon kívül ott van még Finnország és Észtország is. Szingapúr, Japán, Korea és Kanada stabilan jól teljesít. Szintén a legjobbak közt kapott helyet Tajvan, Hongkong és Vietnám, de Kína sincs lemaradva. A környékről a szlovén és a lengyel diákok teljesítettek a legjobban, de ők már más ligában játszanak, és a világelithez mérhetik magukat. Sovány vigasz, de Románia és Szlovákia nálunk is rosszabbul teljesít oktatás terén. Egyetlen mutatónk lett zöld a grafikonoknál: a fiúk és lányok esélyegyenlőségét tekintve az átlag fölött sikerült teljesíteni.