Az Engame főként Lengyelországra hivatkozik, ugyanis a régióból legjobban a lengyel 15 évesek teljesítettek. Ezzel szerintük megdőlt az a mítosz, mely szerint csak a gazdag országok tudnak jó eredményt elérni, hiszen a sikeres Lengyelország, Észtország és Sanghaj is kiemelkedően teljesít, közben az egy főre jutó nemzeti jövedelem szempontjából az OECD-átlag alatt vannak.   Bár minden országnak a sajátosságaihoz kell igazítania az oktatási rendszerét, azért jó példáért érdemes a szomszédba - vagy akár messzebb is - menni. Az Engame szerint ilyen példa a tanárképzés korszerűsítési és "piedesztálra emelése". Mint ismert, Finnországban a legnagyobb presztizsű szakmák közt van a tanári, és ez a fizetéseken is meglátszik. Bár Lengyelországban nyilván nem keresnek annyit a tanárok, mint a finneknél, az utóbbi években 20 százalékkal nőttek a tanárbérek. Mivel a PISA-teszt inkább arra kíváncsi, hogy a megszerzett tudást hogyan tudják a diákok a gyakorlatban hasznosítani, a sikeres országok erre fektetnek hangsúlyt. Az Engame ajánlása szerint a készségfejlesztést lenne érdemes kiemelni. Lengyelországban pont így tettek, Finnországban pedig a projektalapú oktatás vezetett sikerre. “A bemagolt tudásanyag elszáll - azokat a következtetéseket viszont, amiket a diák maga von le sokkal inkább megjegyzi és beépíti a saját tudástárába. Emellett az iskola feladata a szociális készségek - például a csapatban dolgozás vagy a vitakultúra - megerősítése is, hiszen enélkül nem tudnak helyt állni a fiatalok a későbbiekben” - mondta Könczey Kinga, az Engame oktatásvezetője.