Maszat megfázott. Csúnyán köhögött, folyt az orra, és a torka is kapart. – Vedd be a kanalas orvosságot – mondta Hóchóc. – Hamar elmúlik tőle a köhögés. És igyál sok mézes teát. Hóchóc főzött egy bögre hársfateát, és sok mézet csurgatott bele. Igazán finom lett. Az orvosságot is előkészítette. De Maszat hátat fordított, úgy kiabált: – Nem, nem, nem! Utálom az orvosságot. Utálom a teát. Hóchóc hiába kérlelte, hiába szomorkodott, Maszat még a teát sem kóstolta meg. Inkább elővette a kisautókat. A kisautók pöfögtek: pöf-pöf. Maszat közben köhögött: kuc-kuc. Szép kis zenebona kerekedett. Egyszer csak Maszat sírást hallott a játékos dobozból. A zsiráf és a víziló pityergett. – Hát veletek mi történt? – Betegek vagyunk – hüppögött a zsiráf. – Nagyon fáj a torkunk! Maszat már hozta is az orvosi táskát, hogy megvizsgálja őket. Bizony, mindkettőnek csúnya piros volt a torka! – Az én nyakam hosszabb! Nekem fáj a legjobban! – siránkozott a zsiráf. – Nekem is legjobban fáj! – bömbölt a víziló. – Nekem hatalmas a torkom! – Ne veszekedjetek! – mérgelődött Maszat. – Mindketten betegek vagytok. De majd én meggyógyítlak titeket! Hóchóc kis kendőket hozott. Maszat gondosan bekötötte a hosszú nyakat és a hatalmas torkot. – Jót fog tenni a meleg – magyarázta. Aztán kiszaladt a konyhába, és előkészített két csésze gyógyteát meg két kiskanalat. A zsiráfnak és a vízilónak orvosságra is szüksége van! – Azt már nem! – jajgatott a zsiráf. – Nem szeretem az orvosságot! – Fúj! – prüszkölt a víziló. – Én sem veszem be. – Pedig ettől fogtok meggyógyulni! – magyarázta Maszat. Hóchóc bólogatott. De a zsiráf és a víziló konokul összezárta a száját. Maszat elszomorodott. Aztán hirtelen jó ötlete támadt. – Aki bátor, beveszi az orvosságot! Majd én megmutatom, hogy kell. Segíts, Hóchóc! Maszat kitátotta a száját, Hóchóc beletöltött egy kanál szirupot. Maszat gyorsan lenyelte. – Nem is olyan rossz! – mondta végül. Maszat azt is megmutatta, hogy kell meginni a mézes teát. A zsiráf és a víziló hümmögött. Végül nagyra nyitott szájjal bekapták a szirupot. A teát is elkortyolgatták. Délután újra bevették az orvosságot, és másnapra már csak a kisautók pöfögtek a szobában. Köhögést nem is lehetett hallani többé.