Az egyes rajzokat a gyermekeknek kell beszíneznie és az utolsó oldalakon levő figurákat a legkisebb olvasók ki is vághatják. A mesék történetei észrevétlenül készítik fel a gyermekolvasókat a nehezebb művekre, az irodalmi alkotásokra. Az írott szó és az emberiség mesekincsének megismerése kicsi gyermekkortól kezdve elengedhetetlen feladat. Ehhez a nemes és felelősségteljes, a szülők számára kötelező feladathoz ad segítséget Fisch Gábor László Nagyapó meséi című kötete. Igazi, régi vágású, de nem divatjamúlt mesekönyv, amely a szép mondatokat, a választékos kifejezést helyezi vissza jogaiba, nem gügyög és nem nézi le gyermekolvasóit.   nol.hu Mesélj, nagyapó! A jó mesekönyvből jó mesélni, a mesélő – jelen esetben a nagyapó helyett anya – sem unja meg, a szövegnek van ritmusa, a történetet a nagyra nőtt gyerekek, vagyis mi, felnőttek is élvezzük. Nagyapómeséi a kertjük lakóiról szólnak. Micsoda élet van odakint! Milyen kedves, szerethető állatok vesznek minket körül. Az egér, a tücsök, a széncinke, a lódarázs és a többiek élete csupa izgalom,meglepetés, miként ők maguk is, hiszen beszélnek,méghozzá többnyire nagyon illedelmesen. Nagyapó meséiből illemet és toleranciát egyaránt tanul a gyerek, és valljuk be, a felnőtt is. Igazán kicsiszolt szövegű mesegyűjtemény, meglepően gazdag jelzőkben és kifejezésekben. Lágyak, elringatók, igazi békebeli nyugalom és derű árad belőlük, olyan kandallómelege előttimeseolvasós hangulatúak ilyentájt. A kevés párbeszéd és kép meg a választékos kifejezések rendkívüli gazdagsága miatt nem a legkisebbeknek, inkább a hat éven felülieknek ajánlom. A legszerencsésebbek azok a gyerekek, akiknek a saját nagyapójuk mesélheti el ebből a szerethető kis könyvből Nagyapó meséit. Tartalom - A kisegér megjelenik és bemutatkozik - Nem könnyű tücsöknek lenni - Téli mese - Madárvilág - Jóbarátok - Ébred a kert - Tavaszi zsongás - A bodobácsok napja - A nyitó koncert     Cirkuszt a kertben - Jön a cirkusz - Anyák napja - Forró nyár - Készülődés az előadásra - Épül a sátor - Vacsora a csüngő eperfa alatt - Bajban a cirkusz - A nagy összefogás - A cirkusz él! Cirkusz a kertben - részlet Pezsgő élet volt a perzsafa alatt, az artisták a szabadban tréningeztek, nem hagyhattak ki egyetlen napot sem. Egy sebtében felállított ugróasztalon a bolhák gyakoroltak, egyikük magasra ugorva szakozott, a többiek komoly arccal nézték, és néha megjegyzéseket tettek: - Kicsit nyújtsd ki a lábad a levegőben - mondta az egyik, a másik pedig azt kérte az ugrótól, hogy a fejét tartsa egyenesen forgás közben.  Egy szarvasbogár két óriási szarván egy tuskót egyensúlyozott, néha feldobta a levegőbe, és ügyesen újra elkapta a félelmetes agancsaival. A csüngő eperfa árnyékában is nagy volt a nyüzsgés, itt a bodobácsok tánckara tartott próbát a vasárnapi előadásra. Egy elszáradt fatörzs tetején állt egy piroslábú címeres poloska, akinek az intésére a színes hátú rovarok összekapaszkodva táncoltak, majd körbe rendeződtek, azután villámgyorsan négyszögbe, majd végül háromszögbe. Ezt a gyakorlatot addig ismételgették, amíg a címeres poloska úgy nem döntött, hogy elég lesz, pihenőre vonulhatnak a művészek.