Nagyapó meséi (2)
2017.03.16. 12:12
5-7 éveseknek
Írta: Fisch Gábor László
Illusztrálta: Horváth krisztina
Kiadó: Magyar Napló, 2014
Oldalszám: 64
Egy év telt el azóta, hogy ősszel Cinó, a mezei egér családjával Nagyapó kertjébe költözött. Közben Cinó és Minca fiai, Csuti és Peti is derekas egerekké értek. Az új kötetben újabb 11 mesén keresztül követhetjük a kert régi lakóinak életét, miközben az új jövevényekkel is megismerkedhetünk.
A hűvös, őszi időben lel téli szállásra a menekülő egércsalád, Boldizsár és két lánya, Truska és Panna, akik Nagyapó engedélyével végül állandó otthonra találnak. Egy légkondicionált és macskamentes ház építése azonban nem gyerekjáték, Boldizsáréknak Cinó és fiai, sőt tücskök is segítenek, mikor hirtelen egy nem várt akadály késlelteti a beköltözést. A kötet végére nemcsak az derül ki, hogy vajon hány egérotthonnal bővül Nagyapóék kertje, hanem az is, milyen körülmények bírhatnak rá egy ganajtúró bogarat az önkéntes fürdőzésre.
Az 5-7 éves korosztálynak ajánlott mesekönyvből ismét nem maradhatnak el Horváth Krisztina kedves, szellemes illusztrációi, sem a kis olvasóknak szánt kiszínezhető képek, kivágható mesefigurák.
|
A mesék főszereplőit már ismerik az olvasók. Ezúttal a történet során új család is beköltözik a kertbe, Boldizsár és a két lánya. Kemence épül, és a kalandok vége - ennyit elárulhatok - kettős esküvő lesz!
Azoknak, akik nem olvasták az eddigi meséket:
A mesehősök a szabadban gyakran előforduló állatok, egerek és különféle bogarak. Nem csak a már sok-sok mesében kedves ismerősként felbukkanó egér, tücsök, hangya, vagy szentjánosbogár, hanem például ganajtúró, lótetű, pók - amiket valljuk be, nem sokan kedvelnek, - vagy például a bodobács (suszterbogár néven talán közismertebb) szereplői a mesének.
Nem rémül meg senki attól, hogy a grill tűzhely rakott téglái között pókok tanyáznak, vagy éppen átmegy a színen egy galacsint görgető ganajtúró (elegánsabb nevén skarabeusz), megjelenik egy hatalmas lótetű.
A mesélő felnőtt nyelven, felnőtt hangsúlyokkal és szavakkal beszél, nem gügyög, a szórakoztatás mellett célja, hogy az olvasók ne kezeljék ellenségként a környezetünkben élő állatokat, és megismerjék, megértsék azok világát. A kerti bogarak mindennapi életünk természetes részei.
A mese természetesen a képzelet világából táplálkozik, de az információk, amiket észrevétlenül megkap az olvasó, értékesek. Ahhoz segítenek, hogy megértsék, miképpen, hol és hogyan élnek, apró szomszédjaink.
A kötetben olvasható mesék:
- Macskamentes téli szállás
- Tavaszi hírek
- Boldizsár és a lányok
- Az egérfiúk gondja
- A nagy kérés
- Légkondicionált, macskamentes ház
- A nem várt körülmény
- A kemence
- Az akadály elhárul
- Az elkottyantott titok
- Az izgalom napjai
nepszava.hu
Fisch Gábor László immáron második mesekötetét adja a kezünkbe Nagyapóként. Azt mondják, nagyszülőnek lenni csodás élmény, semmihez sem fogható, bármennyire is szerettük, óvtuk, tanítottuk a gyerekeinket, az unokák világra jövetele új korszakot jelent az életünkben. Egy élet tapasztalatával szerethetünk, óvhatunk, taníthatunk - rajonghatunk a kis emberért -, és ez teljesen más minőséget jelent.
A rácsodálkozás az unokánk permanensen megfigyelhető fejlődésére, ahogy nyílik az értelme, ahogy a kis kezét a kezünkbe kulcsolja, vagy átfonja a nyakunkat és közben tündérien csacsog, sokakat éltet és tesz boldoggá.
Visszahozza a múltat, mit csináltunk annak idején jól-rosszul, mit mulasztottunk, így aztán az unokáknál teljes elánnal bevethetjük magunkat, és joggal érezzük úgy, különleges ajándékot kaptunk az élettől, s közben mi magunk is adhatunk. Ezeket a gondolatokat üzeni nekünk a Nagyapó meséi.
Fisch Gábor László mesés, ámde életszerű történetei erről a csodás érzésről tesznek tanúbizonyságot. Átsüt a meséken, milyen okosan szereti az unokáit, mennyire jó nagypapa lehet ez a Nagyapó. Mert partnernek tekinti a kis embert, akármennyi idős is, s úgy is beszél hozzá.
Miként partnerség az is, ahogyan fogalmaz: a szókincs és a választékos beszéd mutatja ezt. (Amely kiveszőben van a futószalagon gyártott magyar és külföldi mesekönyvek világában, lett légyen bármily aranyos is egy történet.)
A Nagyapó meséi ritka szép kiállítású könyv. Horváth Krisztina a szerzővel együtt hangolódik a történetekre, teljes egységet mutat szöveg és illusztráció. A Magyar Napló Kiadó igényesen tördelte a szöveget, az iniciálék a mesék elején még szebbé teszik az összképet, a formátum pedig tökéletes: kis kezek is meg tudják tartani. Ezen túlmenően a gyerekek találnak egy kiszínezhető oldalt is a könyvben, sőt, el is játszhatják a mesét a kivágható mesealakokkal - és persze a játékos kedvű nagyapókkal és nagyanyókkal
Mindezeken túl a Nagyapó meséi legnagyobb erénye számomra, hogy a mai élet mindennapjait hozza be a mesékben a búbos kemencétől a légkondicionálón keresztül olyan információkig, amikkel tudattalanul tágíthatjuk a gyerekek ismereteit (hogy van széncinege, meg vízköpő és a szarvasbogarak elveszíthetik a másikkal való harcban a szarvukat), de találkozunk pajkos kikacsintással is a felnőttek felé, mert bizony a zenemester tücsköt Jehudinak hívják - utalva Yehudi Menuhinra. Nem kétséges, Fisch Gábor László játszani invitálja a felnőtteket is.
A könyvet négy unokájának ajánlotta imígyen: "Kicsinórinak, aki a legnagyobb, Truskának, aki a legkisebb, Olinak, aki a legfiúbb, és Lucának, aki a legboszorkányosabb - akik mindannyian csupa leggel vannak a szívemben." Ez mindent elmond a szerzőről, azt gondolom, s ha csak ezt a ajánlást olvassa el valaki, ellenállhatatlan vágyat fog érezni arra, hogy enélkül a mesekönyv nélkül ne lépjen ki a boltból. Mert nemcsak az unokájának vesz így ajándékot, hanem általa saját magának is.
|
![](//olvasovanevels.gportal.hu/portal/olvasovanevels/image/gallery/1462024918_33.png)
|