"Az írónő első regényhőse látszólag boldogtalan, hisz a szülei nélkül él majdnem mozgásképtelenül kövér nagynénje, Annanenő és egy túltáplált, Nokedli nevű macska társaságában. Egyedül jár vásárolni, pedig még nem is iskolás. Zárkózott életükbe csupán a postás lát bele. Amikor Friderika iskolába kerül, osztálytársai csúfolni kezdik tűzpiros haja és fölösleges kilói miatt. Esetünkben egy varázslat segítségével minden probléma megoldódik, de ettől még a kirekesztés kirekesztés marad, az emberi butaságot pedig nehezen bocsátja meg az írónő, aki igen határozottan, ám közvetlenül és személyesen fogalmazza meg véleményét. (lásd: a könyv utóratát) Könnyű párhuzamot vonni Astrid Lindgren Harisnyás Pippije és Nöstlinger Friderikája között. Nem csupán a piros haj köti őket össze, hanem a humor és a természetfeletti képességek is.   A kedvesen esendő figurákat a grafikus végzettségű szerző készítette, olykor képregény formában követhetjük az eseményeket." (Both Gabi)   A könyv utóirata   "Mindazon ifjú hölgyeknek és uraknak, akik végigolvasták ezt a könyvet. Tegnap megint ellátogatott hozzám Katinka. Katinka a szomszédunkban lakó kislány,  aki minden nap meglátogat és elviszi azokat a rajzikat, amelyeket sikeresen elrontottam. (Egész kupacra való gyűlik összew naponta.) Tudod, néni - mert Katinka azokhoz a gyerekekhez tartozik, akik boldog-boldogtalant tegeznek - ez a Friderika tulajdonképpen hálás lehetne a többi gyereknek. Mert ha a gyerekek nem bánnának olyan ocsmányul vele, sosem repült volna el abba a csodálatos országba! Imigyen szóla tehát Katinka, miközben az orrocskáját piszkálja. Be kell vallanom, teljesen paffá lettem. Mármost, ha valamelyik olvasóm hasonlóan bájos következtetésre jutna, két dologra hívnám  fel a figyelmét: 1. Egymillió ember küzül legfeljebb talán egy akad, akinek piros varázshaja van, csakhogy ezrekkel bánnak olyan ocsmányul, mint Friderikával. 2. Még ha igaz volna is, hogy Friderikát a gyerekek ocsmánysága juttatta el abba a csodálatos országba, én a magam részéről senki sem lennék hajlandó ilyesfajta segítséget nyújtani. Hát erről ennyit." (Christine Nöstlinger)