Négy gyerekkel játszottunk, plusz egy felnőtt, a tanító néni, az voltam én. Az iskolás játék legfontosabb része, hogy mindenki bepakolja a táskáját. Egy iskolás táskája sokkal, de sokkal komolyabb dolog, mint egy ovisé, mert van benne:   füzet ceruza radír mobiltelefon uzsonna pénz de azért legalább egy plüssállat is. Ha mindenki megérkezett a táskájával az iskolába, akkor átverhetjük a gyerekeket holmi modern ülésrenddel, de ha valóban fel akarjuk készíteni őket a Nagy Magyar (Nemzeti?) Iskolarendszerre, akkor ültessük őket szépen kettesével egymás mögé, mi meg előre, amúgy frontálisan, ÉS: Vegyétek elő a füzetet meg a ceruzát!, lábad könnybe az ember szeme, hogy milyen rendesen és szorgosan készítik elő a leendő és lelkes elsősök a játékbeli taneszközöket. (Azért volt egy lázadó, aki vigyorogva közölte, hogy nála nincs se füzet, se ceruza. Mentségére legyen mondva, hároméves.) 1. óra: Matek A gyerekek tudnak számolni, de nem ismerik azt a szót, hogy matematika. Szóval ez nagyon MENŐ akkor. Matek címszó alatt rajzoltunk üres kis kockákat, amikbe számokat helyettesítő pöttyökkel összeadást írtunk, meg almát, bele sok-sok kukaccal - kétszer annyival, mint ahány évesek (tíz), meg feleannyival (három). Szünet Szünetben elővettük az uzsonnát és elfogyasztottuk! Ropi volt az. Sokkal komolyabb dolog uzsonnára ropizni, mint csakúgy, bele a világba. 2. óra: Írás Rajzoltunk vonalak közé bogyókból kukacot, u-alakokból bögréket és háztetőket cseréppel. Csend, rend és fegyelem uralkodott! Én tanító nénisen az újságomba mélyedtem, és csak időnként pillantottam fel, hogy mindenki megbirkózik-e a feladattal. Megbirkóztak. Szünet Ki lehetett menni az udvarra, ezt a szerepet az erkélyünk játszotta. Ez a gyerekek szerint nagyon unalmas volt - majd megváltozik a véleményük, hiszen mind tudjuk, az igazán fontos dolgok az udvaron történnek. De legalábbis szünetben. 3. óra: Ének Mindenki kapott egy kis hangszert, a látszatdemokrácia jegyében választhattak, hogy mit. Volt szájharmonika, gitár, rumbatök, xilofon. Ezután nagy zenebonát csaptunk, először én voltam a karmester, és a kezemmel jeleztem, hogy ki mikor legyen halkabb, hangosabb vagy néma. Utána mindenki lehetett kétszer hangmester. Ráéreztek a hatalom ízére! 4. óra: Mindennapi testnevelés Mivel túl kicsi a tornaterem a lakásunkban, ezért osztott csoportos oktatás folyt. Az osztály egyik fele a kádban merült, a másik fele a trambulinon ugrált. Egy fő felmentést kért és olvasott. Mindenki nagyon élvezte az iskolásat! Próbáljátok ki ti is!