|
A rút kiskacsa (1)
Írta: Hans Christian Andersen
Fordította: Rab Zsuzsa
Illusztrálta: Füzesi Zsuzsa
Kiadó: Forma-Art, 2003
Oldalszám: 20
 Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe.
A rút kiskacsa meséjét nincs olyan kis gyermek vagy felnőtt, aki ne ismerné.
Történt egyszer, hogy a hattyúk királynéjának elveszett a tojása, s hogy-hogy nem egy baromfiudvarban, Háp asszony farmján találta magát.
|
|
Kacsamama ugyanolyan szeretettel ápolta, melengette ezt a tojást is, mint a többi kicsinyét. A legszebb tojásból kelt ki az utolsó kis újszülött, aki bizony nem úgy nézett ki, mint a kishúgai. Állandóan azt csivitelte magában, hogy „kacsa vagyok, kacsa vagyok”.
Az udvar és az ól apraja-nagyja elnevezte rút kiskacsának. Háp asszony úgy döntött, hogy a lánykacsák maradhatnak az udvarban, de a rút kiskacsának mennie kell. Magányosan vándorolt a világban, s mindenki kinevette. A rút kiskacsa arról ábrándozott, hogy egyszer majd úgy fog repülni, mint a fehér hattyúk, s ő lesz majd a madarak hercege.
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
ÖSSZES FOGLALKOZÁS
