BerGer Szimat Szolgálat (1) A fürdők réme
2017.09.17. 12:17
Írta: Nyulász Péter, Ritter Ottó. Berger Kiadó, 2016., 128 oldal
Megvan a válasz, de mi a kérdés?
Sziasztok! Én Bugac Pongrác vagyok, egy barna mudi. Hallottál már a Ber.Ger Szimat Szolgálatról?
Igen?
Nem?!
Sebaj, most megismerheted, hisz nem a titkosszolgálat, csak egyszerű magánnyomozó iroda. A bácsikáim alapították. Bernát bátyó, aki egy magyar vizsla, meg az unokatestvére, Gerzson, aki pedig drótszőrű vizsla. Így lett a cég neve Ber.Ger, a Bernátból és a Gerzsonból.
Múlt nyáron elmentek nyugdíjba. Azt mondták, elegük van a rengeteg intéznivalóból, vezessem én az irodát. És milyen igazuk volt! Néha tényleg kétségbeejtő a helyzet. Hegyekben állnak a papírok, százával érkeznek az e-mailek, és naná, hogy ilyenkor talál meg mindenki más is a Harap utca 3./b-ben. Akárcsak a múltkor, amikor nálam töltötte a tavaszi szünetet az unokahúgom és az unokaöcsém, Beatrix és Maximilián. Imádnivaló pumiikrek. Sokszor megyünk kirándulni vagy moziba, most viszont folyton láb alatt voltak. Méghozzá szó szerint. Kint szakadt az eső és bent twistereztek a padlón. Fürge, a régi haverom, majdnem hasra is esett bennük, amikor meghozta az életmentő pizzát.
|
Ekkor támadt az az ötletem, hogy felhívom Szilvánát a szuper 3D projektoros videofonon. Ő egy erdélyi kopó, és igazi titkos ügynök. Megkértem, segítsem rajtam, és adjon valami titkos feladatot Maxinak és Trixinek. Beleegyezett, és mondott is valamit a pumiikreknek, amitől ők tényleg elcsendesedtek! Szót se szóltak, csak papírlappal a kezükben járták végig az egész irodát. Úgy tűnt, érdekes dologról lehet szó, mert mindenki erősen gondolkodóba esett. Éppen csak én nem tudhattam, hogy mi az! Hozzám ugyanis nem jöttek oda az ikrek. Persze, épp az volt a lényeg, hogy ne zavarjanak a munkában. A válaszokat viszont hallottam, így aztán majd kifúrta az oldalamat a kíváncsiság, vajon mi lehet azon a papíron.
Bernát bátyó volt az első, akinek Maxi átnyújtotta lapot. Az idős nyomozó elolvasta, majd hosszasan kocogtatta ujjával az állát. Alaposan megfontolta a választ, ahogyan az egy nagy tudású professzorhoz illik. Végül azt mondta:
– Nos, ez az, ami a detektívmunka lényege. Amit ki kell deríteni.
Másik bácsikám, a csavaros észjárású Gerzson, az elméleti matematika doktora, csak csóválta a fejét. Nem egészen értett egyet Bernáttal:
– Nem a lényege a detektívmunkának, hanem a velejárója! Úgy, ahogyan az ügyvédi munkának vagy az orvosi, meg a papi hivatásnak is van ilyen.
Fürge nem teketóriázott, gyors volt, mint mindig. Rándított egyet a vállán, és már hadarta is:
– Szerintem az, amitől finom a pizza. Ahogyan kisütik a tésztát.
Juli Puli, a titkárnőm, jó ideig igazgatta bozontos fürtjeit, mielőtt megadta a feleletet:
– Hát ez az, amit csak mi tudunk hárman a barátnőimmel. Tudjátok, amikor elmegyünk cukiba Terivel és Borcsával, velük mindig mindent megbeszélek. De csak velük – kuncogott. Épp itt volt az irodában Juli Puli barátja, Krisz, a fitneszedző kuvasz is. Erősen ráncolta a homlokát, amikor meghallotta ezt a feleletet. Ő kissé más véleményen volt a választ illetően:
– Énszerintem pedig az, amiről senki sem tud.
– Ugyan már! – legyintett erre Szilas Bundi, az ezermester komondor. – Amiről senki nem tud, az nem titok, hanem a nagy semmi! Ahhoz, hogy valami titok legyen, legalább egyvalakinek tudnia kell róla. Máskülönben hogyan tudná titokban tartani? – vélekedett, ebből pedig már nem volt nehéz rájönnöm, mi lehetett a kérdés azon a papíron. Neked is sikerült kitalálni? Ha igen, még arra is esélyes vagy, hogy elnyerd a segédnyomozói rangot a Ber.Ger Szimat Szolgálatnál!
vissza a kezdő olvasókhoz
|
|