Írta: Pásztor Árpád Illusztrálta: Békés Rozi Kiadó: Móra Kiadó, 2008 Oldalszám: 222 "Ti azt hiszitek, hogy a Múzeumkert egy vasráccsal körülkerített kert, amelynek határa délről a Múzeum-körút, északról az Esterházy-utca, kelet felől a Múzeum-utca és nyugatnak a Főherceg Sándor-utca, - de mi, akik nem 1930-ban, hanem 1887 körül voltunk tízévesek, nagyon jól tudjuk, hogy a Múzeumkert nem egy vasráccsal körülkerített kert, hanem az egész világ, amelynek határa mindenfelől a végtelenség. Nem is Múzeumkert a neve, hanem röviden és mégis messzihangzón: Muzi! " Piki ízig-vérig pesti gyerek. Nap mint nap, tanítás után a Nemzeti Múzeum mögötti stukkol, laufmétázik a többi városi suhanccal, akikkel egy római szarkofágban tartanak törzsi gyűlést, és grundjukat, a Muzit életre-halálra megvédik a mezítlábas utcagyerekek kistéri csapatától. Mire Piki gimnazista lesz, a szeretett Muzi nemes törvényeit elnyeli a múlt, ahogyan a gyerekbarátságok egyszerű igazságait, és az első szerelmet is. A klasszikus ifjúsági regény a XIX. század végi Budapest modernizálódó világát idézi meg. Molnár Ferenc barátja, Pásztor Árpád, aki A Pál utcai fiúk egyik hősének ihletője volt, gyermekkorát álmodta vissza e kalandos és érzelmes történetbe.