Könyvutca blog Mátrainé Smorc Angéla egy anyuka, aki nem akar legóba lépni, ezért megkéri kisfiát, Lalát, azaz Mátrai Lajost, hogy rakjon rendet a szobájában. De ez a Lala nem csinált rendet, ezért Smorc Angéla Mátrai Antalt, az apát kérte meg, hogy csináljon már valamit a gyerekkel. De az apa meccset nézett, ezért nem ért rá. Eddig ugye még ismerős is lehet a történet. Innentől ez a remek láncmese azonban nem várt módon folytatódik. A tizenegyest rúgó csodacsatárnak frissen sült pocokhal kell vacsorára, csak akkor hajlandó berúgni a gólt. Megindul a lánc a pocokhalért és mulatságosabbnál mulatságosabb alakok következnek, vicces kérésekkel és még viccesebb nevekkel, mint Szőrtüsző  Szódaszifonszon, Nyákolló Kapitány és III. Tüdőcsőr király. Járhatunk Ebihal Hivatalban, Tintamintaboltban és Norvég Királyi Tintafúrótoronyban.  Első olvasásra annyira meghökkentett ez a mese, hogy szinte nem is tudtam, hogy tetszik-e vagy sem. Másnap ismét elolvastam és most már tudom, hogy határozottan őrült, vicces mese volt. Nem csak nekem tetszett, hanem a fiúknak is, ami azért lényeges.