Az olvasástanítás előkészítő szakaszában az olvasás megtanulásához szükséges készségek tudatos fejlesztésének hangsúlyozása után ismerteti a szerző a jelenleg alkalmazott olvasástanítási módszereket, melyekhez szervesen kapcsolódik a kézikönyv harmadik mellékletében található ábécéskönyvek (és munkafüzetek) részletes olvasáspedagógiai és olvasásszociológiai elemzése. Az olvasás technikai elsajátítását követően a megszerzett technikai tudás folyamatos fejlesztésének különösen nagy figyelmet szentel a könyv írója hangsúlyozva a folyamatos motiváció, a gyermek érdeklődését felkeltő olvasmányok és a különböző szövegtípusoknak megfelelő feldolgozási módszerek kiválasztásának jelentőségét. A különböző szövegértési szintek, élményszerző és információszerző olvasástípusok ismertetése kapcsán kiemeli, hogy a 9-10 évesekkel való szövegmegértést, -értelmezést fejlesztő foglalkozástípusok során támaszkodni kell a gyermek saját tapasztalataira és olvasmányélményeire.   A kisiskolás korúak irodalmi érdeklődésének elméleti kérdései után a két meghatározó korcsoport (6-8 és 8-10 évesek) számára – feltételezett érdeklődési körük és szükségleteik figyelembevételével – ajánl könyveket a gyermekirodalom különböző műfajaiból. A könyvajánlások között egyaránt megtalálhatók a kisebbeknek szánt mesegyűjtemények és a kortárs magyar és külföldi gyermekírók meseregényei, kalandos történetei és az idősebb korosztályt érdeklő klasszikus és kortárs gyermek- és ifjúsági regények, mondák és ismeretközlő művek. A szülők és tanítók eligazodását megkönnyíti a művek tartalmáról szóló bőséges annotáció.  A fejezetet egy érdekes körinterjú zárja, melyben az olvasáskutatás jeles képviselői, pszichológus, oktatáspolitikus, pedagógus, kiadói szakember (Boldizsár Ildikó, Cs. Czachesz Erzsébet, Nagy Attila, Ranschburg Jenő stb.), fejti véleményét az olvasóvá nevelés aktuális kérdéseiről.