Egyikünknek sem kellett elvégeznie az Orvosi Egyetemet ahhoz, hogy praktizáljunk- úgy 3-6 éves korunk környékén orvosi táskával, kötszerekkel, injekciós tűvel felszerelkezve kutattunk áldozatok után, elsősorban a szűkebb családban és a játékállatok között-, hogy végre meggyógyíthassunk valakit. S tettük mindezt annak dacára, hogy ha mi kerültünk orvoshoz vagy kórházba, akkor bizony nagyon féltünk.   Az Állatkórház éppen egy ilyen izgalmas hely, ahol mindenki korlátlanul, papírok nélkül gyógyít- s ugyanakkor egy nagyon barátságos hely is. Akár lehetne a szomszéd utcában is. Ám mégis különleges, hiszen itt nem csak a betegek, hanem a doktorok és az asszisztensek is állatok. És ebből aztán adódnak konfliktusok rendesen, amit végül a közös jó cél, a GYÓGYULÁS segít feloldani. Az orvosi váró padján természetes, hogy az oroszlán félrehúzódik a kisegér elől, s végül a harcias farkaskutya is elfogadja a szívsebész- aki egyébként egy ingerlően vörös kandúr segítségét. Az Állatkórház ezért jó szakkönyv lehet praktizáló 3-6 évesek számára, ugyanakkor segíthet eloszlatni a kórházzal, orvosokkal kapcsolatos félelmet, mert ha nem is didaktikusan, de arról szól, hogy a másságot és az ebből fakadó félelmeket egy jó ügy érdekében le lehet győzni.