Írónk királyhősei Habakuk és őfelsége 40 lánya: Esthajnal, Rebeka, Ágnes, Veronika, Sára, Judit, Cilike, Éva, Csilla és mások. A nevek mögött megannyi csodás esemény, mesés történet.
A Királylányok könye 2007 novemberében jelent. A történet szerint Habakuk királynak negyven lánya született, Zalán Tibor húsz lány történetét írta meg.
Zalán Tibor forma- és számbontó meséi
A Királylányok könyve a klasszikus mesehagyományokból nőtt ki, de nem lenne a szerző Zalán Tibor, ha csak ennyiről lenne szó: ő csavarintott egyet a mesesablonon, s a cselekmény középpontjába aktív szereplőként a királylányokat állította. Méghozzá negyvenet (huszat).
Minden könyvnek megvan a maga története – ezt a közhelyet már sokszor elpufogtattuk, de csak akkor, amikor valódi történet állt a háttérben, mint most is.
Olvashatjuk, hogy
-
miként győzi le Esthajnal a csúnya boszorkát,
-
hogyan szerzi meg Rebeka az aranypénzt,
-
Ágnes a sárkányokkal harcol apja meggyógyításáért,
-
Hatiora az egerek birodalmában keres vőlegényt magának,
-
Gertrúd megmenekül a a szörnyű, vad medve fogságából,
-
Cilikének, a legszebb királylánynak sok kérőjéből kell a legjobbat kiválasztania,
-
Veronika a halkirály segítségével kelti életre szerelmét, Bence királyfit,
-
Pitrikotty sasokkal küzd, míg rátalál élete választottjára,
-
Franciska története a Kék Hold Völgyében játszódik,
-
Ida vitéz legénynek öltözve menti meg a hattyús kastélyt az ellenségek támadásaitól,
-
Gyopárka sok évi fogság után menekül meg a griffmadár házából, Bella ellen a gonosz boszorka forralt ki tervet,
-
Nusi egy drágakő miatt keveredik bajba,
-
Évát a kiskondás fogja feleségül venni,
-
Ilona a hold hercegének fogad örök hűséget,
-
Kispityer megmenti a családját a vízi szörnytől,
-
Melani a sűrű erdőben keresi élete párját, a boszorkával és annak a lányával küzd,
-
Csilla hosszú útra indul a manóval,
-
Juditnak egy üveggolyó elvesztése okoz nagy gondot, így varázsolja el őt egy hörcsög,
-
Sára, az utolsó királylány, a sok megpróbáltatás után megszabadul rossz szokásától, a sírástól.
Zalán Tibor meseírói kellékei a magyar mesekincs kelléktárából valók, de úgy forgatja őket, mintha egy Kafka-regényből kölcsönözte volna, minek eredményeként nyelvezete jókora pályaívet ír le, Mikestől Máraiig, Benedek Elektől Sütő Andrásig, de úgy, hogy a magyar varázsmesék selymes sejtetése megmarad.
Zalán Tibor még a IV. Gyermekirodalmi Fesztiválon magyarázta meg, hogy E=m×c2 helyett, vagyis húsz mese miért egyenlő negyvennel:
„Onnan tudom, hogy ez a könyv kell, hogy leveleket kapok. Ami azelőtt nem nagyon volt. Ilyeneket vesznek észre, hogy negyven mese van a bevezetőben, a könyvben meg csak húsz mese szerepel!
Ez úgy történt, hogy mikor az első húszat megírtam, a Pesti Szalon kiadó kiadta [hasonló történet Boldizsár Ildikóval is megesett – a szerk.], de a Pesti Szalon úgy döntött, hogy tönkremegy. És mit ad isten, mivel fizetett a nyomdának? Az én könyvemmel. Egy bizonyos nyomda, aminek a nevét nem mondták meg nekem, lenyelte az első kiadást. Időnként mondták, hogy van ebben és ebben a boltban, de mire odaszaladtam, már nem értem utol. Ilyenkor az ember nem kezd hozzá még húsz mese megírásához, hogy odaadják valamilyen nyomdának. De most, hogy a Cerkabella kiadta, fogy is a könyv, szép is a könyv, a kiadó fölkért arra, hogy folytassam.”
Részlet a kötetből:
Habakuk király palotáját Hattyús kastélynak becézte a nép. Hófehér hattyúk szálldosták körül ugyanis a piros tornyokat, s csobbantak bele a palota kertjében pompázó kis tóba. A tó partján Esthajnal királykisasszony üldögélt, kiflidarabokat szórt bele a vízbe, s megsimogatta az őt körbeúszó kecses madarak fejét.
Esthajnal valóban olyan szép volt, mint a csillag, melyről elnevezték hajdanán. Szeme kék és a haja arany, dereka karcsú, lábai fürgék és formásak. Ő volt azonban az összes lány közül a leghirtelenebb haragú. Amint ott üldögél, egyszerre észreveszi, hogy az egyik hattyúnak vércsöpp piroslik a tollán. Hívja a madarat, de az megriad tőle, s menekül ki a vízből, szalad át a kerten. Nyomában a kis királylány, szólongatja, hogy segítene. A kerítéshez érve a hattyú felemelkedik a magasba, s eltűnik a kószáló felhők között.
Mérges lesz erre a királylány, lekapja válláról arany nyilát, s rácéloz a madárra, de a nyílvessző csak a szárnyát súrolja. Áll Esthajnal, néz, néz dühösen utána, egyszerre látja, fehér toll szállingózik alá a magasból. Felkapja a földről: hát, láss csodát, rajta a vércsepp. Szalad vissza a királylány a tóhoz, hogy megmossa a tollat, de az kieseik a kezéből, a víztükörre hull s elmerül nyomban. Koronás halfej emelkedik ki ekkor a tóból, s így szól a királylányhoz:
– Nagy baj okozója lettél, esthajnal királykisasszony! Az lettél, noha akaratlan. A hattyú, akit megkergettél a kertben, elvarázsolt királyfi volt. A mai napon oldódott volna fel a varázslat, változott volna vissza szépséges ifjúvá.
– Hiszen én nem bántottam! – szeppent meg Esthajnal.
– Tudom, jót akartál. De a boszorka feltétele az volt, amikor a hattyúk közé nűbájolta őt, hét kerek esztendeig emberi kéz azt a vércseppet a tollon meg ne érintse.
– Hát kié rajta a vércsepp? – kérdezte a királykisasszony.
– Potroha boszorkáé – válaszolta a hal – akinek az az egyetlen csepp az összes vére. Ha a hattyúkirályfi magával vitte volna a tollat az égbe, véget ért volna a gonosz élete.
Sírva fakadt esthajnal, hogy ne sírt volna, amikor oktalan mérgelődése ennyi bajjal járt egy szegény királyfinak. Azután egyszerre megáll a szüppögéssel. Kérdezi a koronás halat:
– Ugye , te a halkirály vagy?
– Az lennék – válaszolt a hal.
– Akkor segítened kell nekem!
– Segíteni nem segíthetek, de megmondhatom, mitévő légy, ha a hiobádat jóvá akarod tenni. Hajolj közelebb!
|