konvyparfe.blog   A színes borítón állatok mancsai, patái, szárnyai láthatóak, mellettük kávé, tea, fagyi és süti. Valahogy így néz  ki az Állat KávéZoo, ahol finomságokkal várják az éhes, megpihenni vágyó (vad)állatokat. Az ötlet két antilop kobakjából pattant ki, ők Antika és Lopez. Ketten menedzselik a helyet, készítik a süteményeket, és várják az érdekes vendégeket. Színes a társaság, megfordul itt tigris, oroszlán, strucc, kolibri, de még egy egész, mindent felforgató majomhorda is. Ha hiszed, ha nem, még pingvinek is betérnek hozzájuk, mely igazi kuriózum, hiszen a dzsungelben ritkán találkozni velük, de ha már ilyen hosszú utat megtettek idáig, senki sem bánja, hogy a fagyis pultban szállásolják el magukat. A könyv érdekessége, hogy bár mesekönyv és picit állatlexikon is egyben, etológiai szempontból rettentő érdekes. Minden állat igazi egyéniség és nagyon sokban hasonlítanak hozzánk, teljesen olyanok, mint mi, emberek. A gyönyörű ara papagáj vőlegénye, a "kis mama kedvence" igazi tutyimutyi; a struccok a vállalkozásukban is használják és alkalmazzák a struccpolitikát, és az oroszlánok pedig kegyet gyakorolnak. A tigris lett a kedvencem, mert bár veszélyes, húszabáló fenevad, vegetáriánussá szelídül és még biztonsági őrként is helyt áll. (Erről kicsit bővebben lentebb az idézetnél.) Kertész Erzsi neve biztosan ismerős azok számára, akik szeretnek mesekönyveket olvasgatni. A Dalia és Dáliában, valamint a Labirintóban már megmutatta, milyen remek humora van. Ebben a könyvben is jól működnek a nyelvi játékok, és néhol egészen merész, kabaréba illő jeleneteket olvashattam. Több ajánlásban jellemezték úgy, hogy "poénos és metszően ironikus". Ez tényleg igaz. Az illusztrációk nagyon tetszenek. Mindegyik állat karakteresre sikerült, imádtam a sokszor tanácstalan fejet vágó antilopokat, az arcoskodó csincsillát, a mogorva tigrist, és a felsőbbrendű oroszlánokat. A képek aprólékosan kidolgozottak, és különleges hangulatúak, ugyanis két szín: a sötétbarna és kék dominál rajtuk. Hanga Réka nem véletlenül nyerte el 2015-ben Az év illusztrátora címet, idén pedig a nemzetközi IBBY Honour List-en is szerepel.    Részlet a könyvből: - A húsevés számos tigris vesztét okozta már! Gondoljon bele! Biztos ismer egy-két fajtársát, akik már nincsenek közöttünk... A Tigris elkomorodva bólintott. Lopez tovább ütötte a vasat. - Na, és mit ettek? Mondja meg őszintén! Mit?! A Tigris elszörnyedve meredt Lopezre. - Húst ettek! Semmi mást, csak húst! - Na, ugye? - csapott le Lopez, és már emelte is ki a pultból a vaníliás rizspudingot. - Kóstolja meg ezt! Ígérem, nem bánja meg! A Tigris lerogyott a legközelebbi asztalhoz, és emlékek fátyolozta üveges tekintettel kanalazni kezdte a rizspudingot. - Na, hogy ízlik? - kérdezte győzelme biztos tudatában Lopez. - Hát... nyamm... kicsit a gazellahúsra emlékeztet... nyamm... Inkább az az utóíze. De ha muszáj, meg lehet szokni éppen. Eltolta magától a félig kiürült pudingos tálkát. - Ezt a kicsit meghagyom. Ugye, nem baj? Még szoknom kell az új izét... Ízét. Antikáról lehullott a szájzár. Megkönnyebbülten szökkent elő a pult mögül. - Köszönöm, hogy benézett hozzánk! Jöjjön máskor is! Észre sem vette Lopez villámló tekintetét. A Tigris azonban komolyan vette a kedves meghívást. Jött is azután, mden nap! Néha kicsit húsevő kedvében volt, olyankor Lopez hosszabban elbeszélgetett vele, és rizsát is kapott, körítésnek. Néhány hét múltán már elkötelezett vegetáriánus volt. Ekkortájt öltött Lopez eszébe, hogy biztonsági őrként alkalmazza őt. Így lett a Tigris az Állat KávéZoo állandó, megbecsült munkatársa. Bundáján csinos tábla hirdette: Állat Security. Ideje nagy részében a kávézó árnyas teraszán üldögélt egy hintaszékben, és verseket olvasott. Máskor "Rizibizi" címmel táplálkozástudományi folyóiratot szerkesztett, kifejezetten tigrisek számára. Ezeket időnként elszórta a dzsungelben.