A kétezres évek óta rengeteg köteted jelent meg, és született már regényed is. Hogyan kerültél a gyerekirodalom közelébe?

Miért pont a meséken keresztül szólsz a gyerekekhez? Verseket is szoktál írni a kislányodnak? Ebben szerepe van annak is, hogy a szülők szívesebben olvasnak meséket a gyereküknek. Viola lányomnak nincs különbség, hogy Varró Dani, Kányádi, Nemes Nagy Ágnes, Zelk Zoltán, Weöres, esetleg épp az én verseimet hallgatja, vagy pedig prózában írt mesét. Melyik a te kedvenc gyerekkori meséd? Nagyon korán, három-négyévesen kezdtem olvasni, főleg népmeséket a világ minden tájáról. Talán Macskacicó a címe annak, ahol a csillagos homlokú lányt fekete macskává varázsolja egy gonosz boszorkány – azt nagyon szerettem. Később Andersent is, bár rettenetesen féltem némelyik történettől. Kik a kedvenc kortárs mesélőid? Egyelőre kedvenc könyveink vannak, amikben a rajzok legalább annyira fontosak mint a történetek, nem pedig kedvenc szerzőink – bár Varró Dani egyik versének köszönhetően Viola megtanult csendben maradni, ha alszom. Amikor Babaróka az oviban szemtanúja a fába szorult féreg történetének, akkor minden szülőben felsejlik Lázár Ervin meséje. Mit gondolsz az ő írásairól? Nagyon szerettem Lázár Ervint, de már nagyobbacska gyerekként. A Berzsián és Dideki, a Szegény Dzsoni, a Négyszögletű kerek erdő, A hétfejű tündér felnőttként is ugyanúgy leköt, mint 8-10 éves koromban. Mitől lesz egy piciknek szóló mese élmény a gyerekeknek és a szülőknek is? Szerinted fontos a mesék kettős kódolása? Korábban írtam egy gyerekdarabot, és az előadáson az tűnt fel, hogy a felnőttek máshol nevetnek, mint a kisgyerekek. Amikor családi filmet nézünk, ott is fontos, hogy nekem, a szülőnek ne legyen unalmas. Nyilván ez a helyzet akkor is, ha én magam mesélek. Ugyanúgy szerepelnie kell az én nézőpontomnak, mint a gyerekének. Hogyan született meg benned Babaróka? Ki ő? Miért pont róka lett a mama és a kisróka figurája? Mamarókát és Babarókát az IKEÁ-ban lehetett kapni évekig. Én máig nem tudok ellenállni a plüssállatoknak. Nekik se tudtam, mert már akkor éreztem, hogy nagyon jól el fogják tudni játszani mindazt, ami velünk történik. Amióta ők az életünkbe léptek, teljes a rókakultusz. A cica pedig családi állatunk volt. Hogyan dolgozol? Hogy születnek a meséid? Viola kezdte már kétévesen a szerepjátékokat. Ha konfliktusunk volt, újrajátszotta Mamarókával és Babarókával. Néha pont úgy, ahogy megtörtént, máskor pedig egyfajta javított kiadásban, amikor a rókák jobban oldanak meg egy helyzetet, mint nekünk sikerült a valóságban. Hogy tetszenek a rajzok? Így képzelted el? Nagyon megszerettem a figurákat, ahogy Egri Mónika látja. Külön tetszett, hogy megmutattam az illusztrációkat Violának, neki pedig feltűnt, hogy arról a képről, ahol Babaróka oltást kap, hiányzik Mamaróka, és nem öleli meg. Ezt megírtam Móninak, félóra múlva ott volt Mamaróka is a rajzon. Kaptunk már a fb-on egy kérdést, hogy vajon Babaróka fiú-e? Szerinted ez lényeges kérdés egy gyereknél? Igyekeztem, hogy ne lehessen teljesen eldönteni, mert nem tartom annyira fontosnak. Viola épp úgy tologatja a kisautókat és szeret építeni, mint babát ringatni. Ő már nagyon tudja magáról, hogy lány, fontos is neki, de mikor megkérdeztem, hogy Babaróka fiú-e vagy lány, azt mondta: Babaróka! Most is születnek mesék Babarókáról? Tervezel folytatást? Állandóan rókásat kell játszanom. Néha már igazán elegem van a rengeteg rókázásból, fogtam is a fejem, hogy most csőbe húztam magam, mikor az otthoni játékokon kívül még tíz mesét is ígértem! Rengeteg dolog történhet még velük, hiszen velünk is történik. Kérdés, hogy lesz-e kedvem, türelmem a figurákhoz további könyvek erejéig. Neked miben segítettek ezek a történetek? A gyerek szemével is látni a helyzeteket. És belátni a magam szülői hibáit. Hiszen Mamaróka – bár nagyon igyekszik – hibázik olykor: türelmetlen, dühös, értetlen, vagy csak elege van, és a maga dolgát akarja csinálni. Nincs mindig igaza. Ő is csak egy ember. Azaz róka. Összevész a gyerekével. Aztán kibékülnek. Fontos ezt megmutatni, de főleg megtanulni. Nem lehet konfliktusmentes életet élni, de tudunk megoldásokra törekedni. A történetek nagyon érzékenyen mutatják be az anyaság és a gyereklét zökkenőit. Mi a négyéves lányommal egy szuszra végigolvastuk az egészet, egyszerűen nem tudtuk abbahagyni. Se ő, sem én. Mit gondolsz, mitől működik jól egy kicsiknek szóló történet? Talán attól, hogy egyszerre látja benne a saját világát, és egyszerre tud tőle eltávolodni. Minden megtörténhet egy gyerekkel, ami Babarókával, ugyanakkor távol van az egész, állatok között. A legfontosabb ezekben a történetekben, hogy Babarókának az elsődleges személy, az anya mellett újabb és újabb kapcsolatai alakulnak ki, ahogy tágul a világa. És persze mindenütt azért érezheti magát biztonságban, mert a háttérben akkor is ott van anya és apa, amikor Babaróka épp nincs velük. Kinek ajánlod a meséket? Azoknak a gyerekeknek, akiknek már pont elkezdett kitágulni a világuk. Akik szeretnek másokkal játszani, de a legjobban még mindig a szüleikkel. Akiknek néha beleütközik az akaratuk a korlátokba, néha bajba kerülnek, kíváncsiak mindenre, és mindig vissza tudnak futni a szüleik mellé a biztonságba.