Futótűzként terjedt a hír, hogy a város egyik kicsi sarki boltjába egy szállítmány összecsukható nagymama érkezett. A termék egészen új volt, és egyelőre még kísérleti próbaidőben állt, ezért nagyon olcsón, reklámáron juthatott hozzá az, akinek szüksége volt egy nagymamára.   "– Jaj, nem bírom tovább ezt a földindulást! Fáj a fejem, lüktet a halántékom. Nem lehet ebben a zúgó-bőgő körforgásban élni! Teofil, hogy tudsz ilyen nyugodtan ülni? – siránkozott Terka, a törpefeleség. – Úgy, hogy éppen a forgás középpontjában ülök, ahol köztudott, hogy mozdulatlanság és nyugalom van – válaszolta a törpe." (A csend- részlet)   Gondolj arra, hogy egy repülőtér vagy vonatállomás hatalmas csarnokában állsz, hátraszegett fejjel fürkészed az információs táblát. Tucatnyi induló járat megannyi különleges hely, váratlan történés és meglepő dolog felé. Te pedig olyan úti célt választhatsz, amilyenre csak kedved szottyan. Sőt, ennél is jobb: mindegyiket választhatod, egyszerre! Dehogyis lehetetlen! Könnyű ilyen szabadjegyre szert tenni – csak üss fel egy jó mesekönyvet! Igaz viszont: azt, hogy milyen egy jó mesekönyv, roppant nehéz megmondani. Annyiféle: pörgős és mókás és árgus és csintalan, meg töprengő, fancsali, álmodozó és szelíd. Merőben őszinte, viszont nem kíméletlen, gondolatot ébreszt, de nem sulykol, kiokíthatna akár, de inkább százszámra mutat meg világokat. Például olyan, mint ez, amelyet most a kezedben tartasz.  Seregnyi szereplő és színtér vár benne: Boldizsár végeláthatatlan gyermekszobája, Sherlock, a szárazföldi teknőc, Jeromos, a tétova jegesmedve, Teofil és Terka csendesen bonyolult erdei tisztása, Uncia, a békává visszaváltozó titkárnő, gyógynövényárussá átképzett boszorka, egy szaküzlet, amelyben összecsukható nagymamákat kapni... Mesevilág-körüli utazásra fel, beszállás!

Szőcs Margit meséiben úgy tud varázslatos képekkel operáló, de eközben teljesen konkrét és működő saját világot alkotni és benépesíteni, hogy közben meghagyja a hétköznapokhoz való laza kapcsolódás fogódzkodóját, ugyanakkor a képzeletet teszi meg fő működtető erőnek. Meséit a szelíd humor, a töprengő attitűd és a dinamikus mesealakítás teszi izgalmas és kiváló olvasmánnyá. Így vonul elénk Boldizsár, pontosabban az egész világ, amelyet a kisfiú ismer vagy megismer, Sherlock, a szárazföldi teknőc, Cecília, a meséskönyvből kikelő citromlepke, Baltazár, aki vagy szerecsen királyfi, vagy a szénégető unokája, Jeromos, az épp unalmassá váló nyaralásba betoppanó jegesmedve bocs, és persze Nagymama, aki biztonságot, szervezettséget – és nem utolsó sorban: mesét! – adó elemként többször megjelenik a történetekben, általában, amikor a legnagyobb szükség van rá, hogy némi rendet teremtsen a képzelet által újrarajzolt terekben. És itt van még egy erdőlakó törpe: Teofil.  Feleségével, Terkával él egy kunyhóban, és vesződik az őt körülvevők teremtette helyzetekkel vagy épp saját gondolataival. A fakitermelés zajára csendadót talál ki orvosságként, magánbányát nyit a konyhakertben, hogy a dolgok mélyére lásson, megpróbálja utolérni szaladó gondolatait, áramot generál az erdőlakók morózus pillanataiból. Van még szaküzletből vásárolt összecsukható nagymama, a banyát gyógynövényárussá átképző tanfolyam, Uncia, a békává visszaváltozó titkárnő, a királyságát a söntésnél hagyó Arthúr király…  Egyszóval minden és mindenki, ami csak a világok legcsodálatosabbikának – a gyermekszobának – berendezéséhez és benépesítéséhez szükséges és elengedhetetlen. A könyv Kürti Andrea pompás színes illusztrációival készült, képi világa már önmagában kalandot és játékot ígér.   Forrás: gutenberg.hu