A zsűri laudációja: Garay János obsitos figuráját, Háry Jánost, Kodály daljátéka és szvitje, Jankovics – Richly – Marsall mesefilmje és a filmmusical-ek után, 2017-ben, Zalán Tibor formálta meg újra és tette az irónia az önirónia és az önreflexívitás megannyi poétikai eszközének felhasználásával 21. századivá. A költői remeklésnek köszönhetően ugyanis a későromantika nagyotmondó hőse nemcsak még-nagyobbat mondóvá vált (főként azáltal, hogy kalandjait még aprólékosabban és még bőségesebben meséli el, mint a korábbi Háryk), de a belső monológok, az önértelmező gesztusok folytonos jelenléte, a stiláris szintek váltakozása miatt „maibbá”, jellemében összetettebbé vált. Hol egy letűnt világ katonájának, hol korunk szuper-hősének látjuk, hol nevetünk rajta, hol meg pironkodunk azért, hogy kinevettük. A szövegvilág és a főhős jellemének összetettségét Kállai Nagy Krisztina illusztrációi a képi forma- és színvilág, valamint a kompozíció és a nézőponttechnika változatosságával hangsúlyossá teszik; ötletesek, dekoratívak, változatosak és mégis mértéktartók a képek. A poétikai eszköztár gazdagsága, a nyelvi, a helyzet és a jellemkomikum, a humor bősége miatt Zalán Tibor verses meséje nemcsak az irodalomra fogékony gyermekeket, kiskamaszokat, de minden bizonnyal, korhatártól függetlenül, a felnőtt olvasót is műveli és szórakoztatja.       Grancsa Gergely Háry János, a nagyot mondó, kiöregedett katona történetét Garay János írta meg először, Az obsitos című művében 1843-ban. Háry egy kiszolgált huszár, aki faluja, Abony kocsmájában a helyi bírónak és egy írónak/diáknak, na meg persze a kocsma népes társaságának meséli el hihetetlennél hihetetlenebb kalandjait, amiket persze a nagyérdemű közönség kissé hitetlenkedve fogad. Hiszen majd pont egy abonyi, pont a Háry bácsi lesz az aki legyőzi Napóleont, parolázik ('kezet fog') Ferenc császárral és még Mária Lujzát is kikosarazza. Zalán Tibor újraverselte a nagyot mondó abonyi huszár történetét! A rettentő magyar vitéz cselekménye a Garay-féle szövegen alapszik, de merít a Kodály opera cselekményéből is. Zalán Tibor szövegének nyelve, nyelvi humora abszolút képes arra, hogy egy ilyen „régi” történetet szempillantás alatt ma is élvezhető olvasmánnyá varázsoljon. Be kell vallanom, időnként hangosan nevettem fel és egy percig sem untatott Háry bácsi előadása Zalán Tibor tolmácsolásában. A kalandokat Kállai Nagy Krisztina ismerős illusztrációi segítik megeleveníteni és azt kell mondjam tökéletesen passzolnak a népmesei hőstettek világához a képek! Forrás: pagony.hu konyvutca.blogspot   Háry János neve sokunknak ismerősen cseng, ám megkérdeztem a gyerekeimet is, tudják-e kicsoda Háry János. Nagyotmondó, vitéz katona - határozták meg a nagyok, de Titusz csak a nevét hallotta és nem sok fogalma volt, hogy ki ő.    Bevallom vitéziesen, én sem tudtam, hogy Háry Jánost 1843-ban Garay János keltette életre, Az obsitos című művében. Megteremtette ezt a kiszolgált huszárt, aki a maga idejében egy igazi szuperhős volt, olyan kalandokkal, amelyekről szülőfalujában Abonyban, a kocsma közönségének, de legfőképpen egy bírónak és egy diáknak, maga Háry bácsi nagyon sokat mesélt.     Hitték-e vagy sem, nem tudni, de nagyon szerették mindannyian hallgatni. Köszönhetően Háry mesélőkéjének, nagy élvezettel hallgatták hihetetlen kalandjait.    Az 1920-as években Kodály Zoltán daljátékot, majd operát írt belőle, 1983-ban pedig egy egész estés mese is készült e vitéz, öreg obsitos életéből.   Zalán Tibor Háry Jánosa nagyon a szívemhez nőtt. Rímekbe szedve meséli el kalandjait, amit nem lehet komolyan végigolvasni. Nagyon jó humorú az öreg obsitos, a diákhoz és a bíróhoz hasonlóan én is tudnám vég nélkül hallgatni a történeteit.   Napóleon elfogása, találkozás Mária Lujzával, majd látogatás Ferenc császárnál, hihetetlen, egyben bámulatosan vicces történetek. Harc a hatalmas rákkal, küzdelem a százkarú polippal, a hatalmas vadkan legyőzése, mind-mind Háry János nevét dicsőíti.      Sárkányok, majmok, elefántcsorda, krokodilok, húsevő halak, párduc, tigris és oroszlán. Ezek az állatok kerültek hős Hárynk útjába, aki oly ízesen és érdekesen mesélte el a kalandjait, hogy az abonyi kocsmában nem unták meg hallgatni.    Nem untam meg én sem olvasni, sőt kifejezetten élveztem. Megszerettem ezt az öreg obsitost és a fiúknak is oda fogom adni elolvasásra, mert kihagyhatatlan.    Vicces, könnyed, izgalmas, az illusztrációk pedig csudajók. Együtt élnek a történettel, egy értékes, tartalmas olvasmányt alkotva. Az biztos, ha a gyerekek elolvassák Háry János kalandjait, mindig tudni fogják, ki ez a rettenthetetlen vitéz, mert mély nyomot hagy az emberben.