szilvamagolvas.blogspot A mesekönyvben negyven történetet olvashatunk a világ, különböző tájairól. Néhány országot említek csak, Afrika, Java, Brazília, Japán, Észak-Amerika, Franciaország……..és még sorolhatnám. Van néhány olyan alapvető szempont - fontos hozzá tennem, hogy csak szerény véleményem szerint - amit lényegesnek tartok egy jó mesekönyvnél. A legfontosabb, hogy a kiszemelt mesekönyv értékes tartalommal bírjon. A történet foglalkozzon az élet nagy problémáival, persze szimbolikus értelemben. A mese ne legyen túl hosszú, melynek felolvasását a szülő egy fárasztó nap után inkább mellőzné, de ne legyen túl rövid sem, hogy a gyermek is élvezhesse az esti mesélés meghitt hangulatát és a szülővel való együttlétet. A mesekönyv illusztrációja felkeltse a gyermek figyelmét, kifejező legyen és lehetőleg a mese legfontosabb mozzanatait örökítse meg. Véleményem szerint az Esti mesélő könyv az itt felsorolt szempontok mindegyikének megfelel. A könyvben található összes történet nagyon tanulságos és mindegyik mesében megtalálható az erkölcsi igazság, mindez olyan formában, hogy a gyerekek számára érthető legyen. Többségében állatos meséket tartalmaz a könyv, de olvashatunk még benne egy sárkányról és királykisasszonyokról is.:) Biztos vagyok benne, hogy mindenki fog találkozni a történetek között jó pár, számára már ismert mesével, de szerintem mindez mégsem okoz csalódást, mert a különböző kultúráktól függően, más és más feldolgozásban olvashatjuk mindegyiket.   A mesék hossza pont megfelelő egy esti mesére és a rajzok……. hát azok hihetetlenül szépek. A borítón szereplő halacskás kép – ami a könyvben található összes képpel együtt Kállai Nagy Krisztina munkáját dicséri – egyszerűen varázslatos. A történetek közül, A kislány, aki a csillagokkal játszott mesénél található meg, ami egyben a legbájosabb mese volt az összes közül. Úgy gondoltam, hogy a csemetéim még biztosan nehezen értik meg, hogy egy kislány hogy mehet először a madarak szárnyán, majd a felhők segítségével egészen a csillagokig, hogy azokkal játszhasson. De aztán csak pislogtam, amikor másnap mesélve mutogatták a történetet. És én még azt hittem………pedig olyan fantáziájuk van a gyerekeknek, hogy kenterbe verik a felnőttekét.   A könyv érdekessége, hogy a végén található egy „ötlettár”, amely segít a felnőtteknek abban, hogy bevonják a gyerekeket is a mesélésbe. Néhány történetnél én is használtam. Annyira egyszerűek és kézenfekvőek, hogy folyamatosan kapkodtam a homlokomhoz, hogy ez nekem eddig miért is nem jutott az eszembe? Végezetül pedig azzal a mondattal szeretném zárni ezt a bejegyzést, ami a mesekönyv borítóján olvasható.   "Ne csak felolvass, mesélj!"