Tartalomjegyzék   Balázsy Panna: Békakirályfi Bencze Blanka: Szembesítés Berg Judit: Űr Dragomán György: Soha többé Erdős Zsuzsa: Nem bánom Garaczi László: Hasítás Háy János: hazánk és a nagyvilág Horányi Hanna Zelma: Aztán eljött Kalapos Éva Veronika: Majd hívlak Karafiáth Orsolya: Nem tökéletes… Király Anikó: A kék zsiráf Lakatos Levente: Egyszer biztosan elmúlik Makai Máté: Koptatott póló Mészöly Ágnes: Egészpályás indítás Molnár T. Eszter: A turné Nagy Ildikó Noémi: Guruló koporsó Szabó T. Anna: Szakítás és megismerés Tasnádi István: Szűzapa Totth Benedek: Kedves Rohadék     lillszinbookland.blogspot       Életem első novelláskötete, de biztos vagyok benne, hogy nem az utolsó! A központban a szakítás áll, gondolom senkinek nem mondok ezzel újat, a cím is erről árulkodik. Mint próbálom hangsúlyozni, februárban kezdtem olvasni, és valljuk be, az nem most volt. 19 novella, 380 oldal nem valami "nagy szám" ahhoz képest, hogy olyan 3-4 könyvet szoktam elolvasni egy-egy hónapban. Ez a könyv mégis kifogott rajtam. Darabokra törte a szívem!    Emlékszem nagyon lendületesen kezdtem, úgy voltam vele, hogy hamar fogok végezni, mert amint a kezembe került elkezdtem. Csak jött az első novella, majd a második és így tovább. Ha jól emlékszem naponta olvastam egyet-egyet, de csak azért, hogy ne szenvedjek mély depresszióban, de elérkeztem Erdős Zsuzsához. Nem mondom, az előző részek is nagyon megviseltek, itt is voltak már pár napos kihagyások egy-egy novella között, de Zsuzsa írása után vagy egy hónapig rá se mertem nézni a könyvre. Hogy miért? Ez volt az a novella ami olyan szinten széttrancsírozta a szívem, a lelkem és mindenem, hogy kész voltam. Imádtam és utáltam, mert tudtam, hogy mi lesz a vége. Na vajon mi? Aminek már a címe is az, hogy Szakítós... De végig reménykedtem!   Nem szeretnék nagyon belemenni az írókba, hisz 19-en vannak és mind a 19 valami fergetegeset hozott össze, bár bevallom, volt 1-2 személy aki nem igazán varázsolt el, de nem tetszhet minden! Hogy csak pár igazán nagy kedvencet emeljek ki, hisz azért illene mondani párat:   Berg Judit, Erdős Zsuzsa, Kalapos Éva Veronika, Király Anikó, Lakatos Levente, Totth Benedek           Interjú a szerkesztővel   A kötet kapcsán az írásokról, iskoláról és családról, valamint a kamaszokról beszélgettünk Csapody Kingával, a kiadvány szerkesztőjével. Hogyan készült a kötet, milyen szempontok alapján kérted fel a szerzőket? Adtál-e valami instrukciót, vagy csak a témát jelölted ki? Az első című, tavaly megjelent antológia pozitív visszhangján fellelkesülve vágtunk bele a Szakítósba, és ahogy ott is, itt is az volt a szempont, hogy a kortárs magyar felnőtt irodalom, és a kortárs magyar gyerek- és ifjúsági irodalom számunkra kedves szerzőit kérjük fel. Az instrukció csak annyi volt, hogy ne csak párkapcsolati szakításban merjenek gondolkodni. A tavalyihoz képest vannak új, ismert szerzők is – Berg Judit, Totth Benedek −, de az igazi újdonság az, hogy olyan, nagyon fiatal szerzőket is felkértünk, akiknek most fog a Menő Könyveknél megjelenni az első kötetük, és vannak, akik már az első szakításon túl vannak, de az érettségin még nem. Van-e személyes kedvenced a megjelent írások közül? Melyik az és miért? Mindegyik novellát másért szeretem, inkább az alapján lehet kiemelni szövegeket, hogy melyek nem a szerelmi csalódást helyezik a középpontba. Ilyenek Dragomán György pár másodpercesei, Szabó T. Anna szülőföldtől elváló novellája, Mészöly Ágnes főhőse, aki a durva kézilabdaedzővel szakít. De mindegyik novella túlmutat egy szimpla szakításon, jó olvasni ezt a sokszínűséget. Szerinted miért fontos, hogy a szakításról olvassanak a kamaszok, fiatal felnőttek? Lehet-e újat mondani a témában? A kamaszkor az érzelmi viharok időszaka, amikor olyan gyakran vágjuk rá az ajtót szerelmekre, barátokra, a családunkra, mindenki fog olyan érzésekkel találkozni, amiket már átélt. Ahogy Dr. Almási Kitti fogalmaz az előszóban: „Megszűnik egy pillanat alatt az a koordináta-rendszer, amiben addig léteztek, az egyetlen, amiben el tudták képzelni magukat, amiben azt hitték, szeretve vannak. A közhiedelemmel ellentétben a fiúk, férfiak is egészen mélyen élik meg a szakítást, sőt, megkockáztatom a szakmai tapasztalataim alapján, hogy néha jobban összetörnek, mint a lányok, csak nem engedik meg maguknak azt a kiszolgáltatottságot, hogy ezt mások is láthassák. A könyv egyik csodálatos hozadéka, hogy egy-egy történet segít belelátni ebbe a jellemzően rejtett érzelmi állapotba, a kétségek megjelenésétől a belenyugvásig.” Iskolában magyaróra vagy osztályfőnökióra keretében lehet-e közös beszélgetés alapja egy-egy novella vagy akár az egész kötet? Volt-e ilyen tapasztalat visszajelzés Az első című antológia kapcsán? Persze, hogy lehet, ez mindig csak az adott pedagógusok múlik. Ahogy szülőként is csak rajtunk áll, hogy a közös olvasmányélményből teremtünk-e olyan szituációt, ahol a téma, a karakterek mögül kibújva a valós életről is beszélgethetünk. Nagy öröm, és szerencsére van több ilyen, amikor kiderül, hogy így is működik az antológia – iskolákban is, családokban is. Aktív szerző vagy, mégsem látni a neved a Menő Könyvek egyik antológiájának szerzői között sem. Ráadásul a Szakítóshoz mindenbizonnyal tudtál volna írni, hiszen eddigi egyetlen novellásköteted az Ex, épp ezt a témát járja körül. Miért nem ragadtál tollat, billentyűzetet? Röviden: mert én szerkesztettem az antológiát (mosoly). Kicsit hosszabban: bár a novelláskötetem címe valóban Ex, nem a szakítás köré szerveződött. Nyilván vannak személyes tapasztalataim, de nem abban az életszakaszban vagyok, amikor a novellák helyet követelnének maguknak, és azt hiszem, leginkább időt nem találnak a gyerekkönyvek mellett. Jó, Quentin Greban illusztrációinak nem tudtam ellenállni, és az áprilisban megjelenő Szeretlek, anya! című, meseszép album 31 szerzője közé csatlakoztam… Túl vagyunk Az elsőn, hallottuk a Szívek dallamát, és tudjuk már milyen a szakítás, mi jöhet még? A sors útjai kifürkészhetetlenek (mosoly), és azt hiszem, csak a fantáziánk építhet akadályt.