Könyvünk meséi egy öreg bőröndben laknak, a bőrönd egy limlomos kamrában, a kamra egy toronyház tetején, ott, ahová a veréb sem száll fel, mert elszédül és lepotyog. Reggelenként kinyílik a bőrönd és kilép belőle a Kockásfülű nyúl. Távcsövével a kéményhez ugrándozik, hogy onnan lesse meg, vajon mit csinálnak barátai: a vadóc Kriszta, az álmodozó Menyus, a kicsi és butácska Kistöfi, és a nagydarab, vásott fiú, Mozdony.   Mindig történik velük valami, mindig akad gubanc, zűrzavar, kicsordult könnycsepp, így aztán a nyuszi nagy, kockás füle elkezd pörögni mint a helikopter propellere, és már repül is, hogy segítségükre siessen.       Születhet-e mese a nagyváros kellős közepén? Ott ahol az utcák medrében autórajok cikáznak, ahol millió kockaszemével bután néz maga elé millió kockaház? Elűzi a rejtőzködő mesét a benzingőz, az átható fény és a bömbölő televíziók hangja? Csakhogy ahol gyerekek vannak, ott megbújik a mese is. Ez a mese egy öreg bőröndben lakik, a bőrönd egy limlomos kamrában, a kamra egy toronyház tetején, ott, ahová a veréb sem száll fel, mert elszédül és lepotyog. Van egy bőrönd egy limlomos kamrában, egy toronyház tetején, ahová a veréb sem száll fel, mert elszédül és lepotyog. Reggelenként kinyílik a bőrönd és kilép belőle a Kockásfülű nyúl. Távcsövével a kéményhez ugrándozik, hogy onnan lesse meg, vajon mit csinálnak barátai: a vadóc Kriszta, az álmodozó Menyus, a butácska Kistöfi, és a nagydarab, vásott fiú Mozdony. Mindig történik velük valami, mindig akad gubanc, zűrzavar, kicsordult könnycsepp, így aztán a nyuszi nagy kockás füle elkezd pörögni, mint egy helikopter propellere, és már repül is, hogy segítségükre siessen. Repül a magasban, aztán leszáll és belepottyan az események kellős közepébe. Nem tesz csodát, csak töri a fejét, repked ide-oda, csetlik-botlik a gyerekek közöttaddig, amíg minden el nem rendeződik.