Meserészletek
–Alattvalóim! – szólt a király. – Fontos közlendőm van! Tegnap egy kutya megmentette az életem, azért mostantól foga minden kutyának a lehető legnagyobb megbecsülés járjon birodalmamban! Kapjanak mind bőségesen ételt és italt! Legyen mindahánynak pattogó gumilabdája! Focizás helyett dobáljon mindenki labdát a kutyájának! És a sintéreknek mostantól le is út, fel is út!
Ekkor a király egy nagy papírlapot emelt a magasba.
– Íme, a rendeletem, aláírásommal és pecsétemmel ellátva! –hirdette fennhangon. – A kutyákra bízom, hogy őrizzék meg biztonságban.
[…]
Nyúlnak sok gyermeke volt, így sok éhes szájat kellett etetnie. Elhatározta, hogy kertészkedni fog. Igen ám, de Nyúlnak nem volt szántóföldje. Felkereste hát Medvét, és megkérdezte, bevethetne-e egy kis darabot Medve sokhektárnyi földjéből.
– Semmi akadálya – felelte Medve –, feltéve, hogy minden terményedből juttatsz nekem is egy részt.
– Mekkora részre gondoltál? – firtatta Nyúl.
De Medve csak vigyorgott.
– Legyen az enyém minden, ami a föld felett nő. Ami pedig a föld alatt nő, az maradjon meg neked.
Nyúl gondokozott egy keveset, de aztán belecsapott Medve nagy barna mancsába.
[…]
– Mintha egy óriási papírsárkány repülne odafent – tűnődött Nagy Jack.
– Egy hatalmas és lármás papírsárkány – morfondírozott Kis Jack.
Aztán mindketten visszabújtak az ágyba.
Másnap reggel a hatalmas és gyönyörűséges madár a szokott helyén ült a háztetőn.
Töviről hegyire elmesélt minden Nagy Jacknek és Kis Jacknek, és a történet végén nagyon kacagott.
– Tudtam, hogy előbb-utóbb be fog következni – mondta. – Az az álnok népség belefáradt a kapaszkodásba, így egyikük azt kívánta, bárcsak elengedném őket. Egészen halkan mondta, szinte suttogva, de, mint tudjátok, remek a hallásom. Így hát teljesítettem a kérését, és ledobtam őket egy mocsárba, jó messzire innét. Egy darabig most biztosan nem háborgatnak bennünket. Kér valaki egy kis halat?
– Én igen! – vágta rá Nagy Jack.
– És én is! – tette hozzá Kis Jack.
Azzal a hatalmas és gyönyörűséges madár szárnyra kapott, és felröppent a levegőbe.
Előszó
A róka és a holló (Ógörög mese)
A városi egér és a mezei egér (Ógörög mese)
Mióta esik mindig talpra a macska? (Afrikai mese)
Nagy Jack, Kis Jack meg a szamár (Ógörög mese)
Az oroszlán tanácsa (Ógörög mese)
A kutya meg a farkas (Ógörög mese)
A hálás papagáj (Afrikai mese)
A teknős meg a nyúl (Ógörög mese)
Miért nem szívleli a kutya a macskát, és a macska az egeret? (Kelet európai mese)
Nyúl a bozótban (Észak-amerikai mese)
Krokodil testvére (Afrikai mese)
A versengő varangy (Ógörög mese)
A furfangos egérszarvas (Indonéz mese)
A hangya meg a tücsök (Ógörög mese)
A sárkány segítsége (Bob Hartman meséje)
Mióta pettyes a pulyka? (Afrikai mese)
A teknős meg a róka (Indiai mese)
A jószívű nyuszi (Kínai mese)
A hétalvó kakas (Japán mese)
A szántó-vető nyúl (Észak-amerikai mese)
Az asszony meg a madár (Afrikai mese)
Vakondkisasszony vőlegénye (Japán mese)
A jámbor krokodil (Bob Hartman meséje)
Mióta kopasz a teknős? (Afrikai mese)
Mióta kurta a nyúl farka? (Japán mese)
A borzforma teáskanna (Japán mese)
A majdnem éhes oroszlán (Bob Hartman)
A jó nagy, puha ágy (Puerto Ricó-i mese)
A mogyorófiú (Észak-amerikai mese)
A macska, az egerek, meg a sajt (Ógörög mese)
A kecskék és a hiéna (Szír mese)
A szomjas varjak (Ógörög mese)
Mesemondás csoportban