Amália és az esők 15
Mindenkivirága 22
A színes árnyékok 31
Mi a madárboldogság? 36
Füvetrágó Erdei Csuda 44
Az Elveszett Tárgyak Napja 51
A mókus és a vakond 55
Az Esthajnalcsillag 66
Vízikirály és a repülőhal 71
Az angyalszárnykagyló 79
A szomorú boszorkány 85
Az olvasó kedve szerint olvashatja különálló meseként vagy kerettörténetbe ágyazott összefüggő mesefolyamként a kötetet. A mesékben felfedezhetjük mítoszok, legendák és mondák motívumait, játékosan átalakított változatait, sosem látott, mégis mintha népmesékből előlépett lények alakját. A változatos történetek eredeti ötleteket villantanak fel, plasztikus figurákat vonultatnak fel, finom nyelvi ízeket kínálnak. A megvalósítható (erkölcsi-esztétikai) világrend és az eleven valóság sokszínűsége nyújtotta szépségélmény adja e magával ragadó mesevilág vonzerejét. A kötet költői álomvilágát Szegedi Katalin illusztrációi keltik életre; az ő grafikai stílusa valósággal kínálkozik Boldizsár Ildikó meséi mellé.
Boldizsár Ildikó neve meseolvasó gyerekek és meseértő felnőttek számára egyaránt ismerősen cseng. Több mesekötet szerzője, de gyűjtője és tudományos szakértője is a meséknek, mesetípusoknak, motívumoknak. Meseíróként a kortárs irodalomban egyéni stílus és hangvétel jellemzi: meséi álomszerűen szépek, már-már költői hangúak. Ha irodalomtörténeti „rokonait” keressük, elsősorban Balázs Béla, Lesznai Anna, illetve a világirodalomból Oscar Wilde juthat eszünkbe.
Az irodalmi köztudat a nyelvi játékosságot elsősorban a groteszk-ironikus stílusú szerzőkhöz társítja (pl. Janikovszky Éva, Lázár Ervin, Békés Pál), de Boldizsár Ildikó szövegei is hallatlanul gazdagok nyelvi leleményekben, szókincse bővelkedik lírai fordulatokban, szemléletes képekben. Fontos szerephez jutnak nála a színek, életre kelnek az illatok, a valóságos növények megelevenítésével tündér- és álomvilág születik.
Interjú a szerzővel gyűjteménye megjelenésekor
(2007-15-15)
Boszorkányos mesék a mesekönyved címe, ez egyben válogatás is régebbi mesekönyvedből is. Ha meg kéne fogalmaznod, hogy neked mit jelent a boszorkány szó, hogyan jellemeznéd?
A boszorkányok számomra igazi ősasszonyok, ősanyák, a világ titkainak ismerői. Kapcsolatban vannak mindazzal, ami élő. Ismerik a megoldáshoz vezető utakat, és mindig olyan próbatételek elé állítják a hőst, amelyek a javát szolgálják. Az, hogy büntetnek vagy jutalmaznak, egyedül a hős viselkedésének a függvénye. Ha a hős megfelel a próbákon, jutalmat kap, ha nem, kővé változtatik. Szerintem ez így igazságos.
A te mesebeli boszorkányod egyáltalán nem azt a boszorkány képet mutatja be, ami a fejünkben van. Amália egy jóságos, kedves, néha szomorú boszorkány, aki csodálatos történeteket mesél az életről. Szerinted ma is léteznek ilyen boszorkányok?
Én azt gondolom, hogy Amália épp olyan boszorkány, mint az elődei, csak amíg őbennük a büntető, haragos, kegyetlen oldal is erős volt, Amáliában a megértő jóság, a szerető kedvesség kerekedik felül. De az élet titkait ugyanolyan jól ismeri, mint elődei. Ha valóban az ilyen tulajdonságokkal rendelkező nőket tekintjük boszorkányoknak, kétségtelen, hogy ma is élnek közöttünk.
Olvasva a meséidet felmerül a kérdés, hogy valójában kinek szánod őket?
Mostanában nagyon sok levelet kapok óvónőktől, akik lelkendezve számolnak be róla, hogy a meséimet olvassák az óvodában, és a gyerekek imádják Amáliát. Én magam nem hittem volna, hogy az óvodások is megértik ezeket a meséket, de íme, a gyakorlat bebizonyította, hogy igen. Vagyis most már elmondhatom: mindenkinek ajánlom!
Munkád során, a meseterápiában is tudod a saját meséidet használni?
A terápiában csak klasszikus népmeséket és eredeti mítoszokat használok. Véleményem szerint a műmese – így a saját meséim is – nem alkalmasak terápiás célokra. A terápiában csak a kollektív tudattalan képeinek és archetípusainak van gyógyító ereje.
Egyáltalán a meseíró saját meséi segítenek -e a meseíró gondjain, bajain?
Minden művészeti forma valamiképpen segít az alkotó gondjain és bajain. És szerencsés esetben a befogadóéin is!
Könyved illusztrátora Szegedi Katalin, aki megformálta ezt finom, légiesen kedves boszorkányt. Te is így képzeltedel Amáliát?
Szegedi Katalinnal nagyon egymásra találtunk. Anélkül, hogy valaha is beszéltünk volna a meséimről, ő pontosan azt látta, amit én is láttam meseírás közben. De Amáliát ő sokkal gyönyörűbbre rajzolta, mint amilyennek én képzeltem. Viszont amikor megláttam az ő boszorkányát, rá kellett jönnöm, hogy titokban mindig is abban reménykedtem, hogy talán tényleg ilyen szép…
Saját gyerekeidnek megmutattad, felolvastad a meséket?
Ezek a mesék 20 évvel ezelőtt íródtak, és már megjelentek 1991-ben és 1997-ben egy-egy önálló kötetben, amelyek a megjelenés évében “Év Könyve”-díjat is kaptak (Amália álmai – Mesék a világ legszomorúbb boszorkányáról; valamint A Fekete Világkerülő Ember meséi). Ezekből válogatott a Móra Kiadó. Amikor ezeket a meséket írtam, még nem voltak gyermekeim. Később meg már nem olvastam fel nekik, gondoltam, majd elolvassák, ha kíváncsiak lesznek arra, hogy én miként látom magam körül a világot.
Fontos a visszajelzés, a szakmai vélemény?
Nekem az a vélemény, amikor az óvónők meg más olvasók is megírják nekem, milyen sokat merítettek egy-egy történetből. De az is vélemény, amikor rám mosolyognak a villamoson, és azt mondják: Szia, Amália…
Forrás: kultura.hu
|