Én, senki, segítség - Népmesék a világ minden tájáról 9 éves kortól
2018.08.30. 18:24
Írta: Bajzáth Mária
Illusztrálta: Maros Krisztina
Oldalszám: 272
Megjelenés ideje: 2018. augusztus 24.
Bajzáth Mária mesepedagógus nagy sikerű Népmesekincstár-sorozata a várva várt, kiskamaszoknak szóló népmese-válogatással bővül. Az Én, senki, segítség című könyv - címében hordozva az erre az életkorra igencsak jellemző problémákat - meséivel a 9 éves és annál idősebb korosztályt szólítja meg, és nekik kínálja, ha nem is a megoldást, de a mese felszabadító erejét, legyen szó közös mesélésről vagy önálló olvasásról.
"A Népmesekincstár negyedik kötetébe olyan népmeséket válogattam, amelyek kifejezetten a kiskamaszokat érdeklő témákról szólnak. Ebben az életkorban ugyanis épp olyan nagy szükség van a jókor, jól elmesélt népmesékre és a mesehallgatás semmivel sem pótolható meghitt, örömteli élményére, a mesélő felnőtt személyes jelenlétére, a kölcsönös, fókuszált figyelemre, mint kisgyerekkorban.
A kamaszkor küszöbén álló gyerekek már szenvedélyesen vágynak arra, hogy megismerjék és megértsék a világot. Néha azonban eltévednek a kérdések és a rengeteg lehetséges válasz útvesztőjében. Ám ha a felnőtt odafigyel rájuk, pontosan érzi és érzékeli majd, mikor lehet elővenni a mesekönyvet, és elolvasni vagy elmondani egy-egy mesét."
Bajzáth Mária mesepedagógus -
a Népmesekincstár mesepedagógiai módszer kidolgozója
A gyűjtemény bevezetője és tartalma
|
Amikor kiskamaszokat arról kérdezek, mi a kedvenc meséjük, vagy arról, hogy ki mesél nekik, gyakran kapom azt a választ, hogy:
„Nekem már nem olvasnak meséket!” vagy „én már nem olvasok meséket…”, pedig ebben az életkorban még nagy szükség van a jókor, jól elmesélt népmesékre és a mesehallgatás semmivel sem pótolható meghitt, örömteli élményére, a mesélő felnőtt személyes jelenlétére, a kölcsönös, fókuszált figyelemre.
A kiskamaszok szenvedélyesen vágynak arra, hogy megismerjék és megértsék a világot. Töprengési kényszer, megismerési és tapasztalatszerzési vágy jellemzi őket.
Érdeklődési körük hihetetlenül tág, és gyakran változik, rengeteg különleges kérdés és téma foglalkoztatja őket. ezekről már nem csak a körülöttük lévő felnőtteket kérdezik, „miért”-jeikre és „hogyan”-jaikra sokféle forrásból érkezik felelet. a kortársak, könyvek, weboldalak, filmek, zenék, a természet, a saját testük válaszolnak nekik…
Néha azonban eltévednek a kérdések és a rengeteg lehetséges válasz útvesztőjében. máskor nem merik, vagy meg sem tudják fogalmazni a problémáikat. Ha azonban a felnőtt (szülő, nagyszülő, pedagógus) odafigyel rájuk, pontosan érzi és érzékeli majd, hogy mikor lehet elővenni a mesekönyvet, hátradőlni az iskolapadban vagy összebújni otthon, és elolvasni vagy elmondani egy-egy mesét.
Sokféle mesét válogattam ebbe a kötetbe. rövidet és hosszút, vidámat és szomorút, tündérmesét és állatmesét, magyart és kadiueut. a tizenhárom fejezet nagyon sok témát jár körbe: élet és halál, teremtő, teremtés, igazság, hazugság mellett megjelenik a barátok, ellenfelek, emberek és állatok világa, de az idő, a különös lények, varázslatok és varázstárgyak birodalma is.
A kiskamaszkor a változó barátságok életszakasza, amelyre éppúgy jellemző a játékhoz kapcsolódó alkalmi összeverődés, mint a szoros, „örök barátság” vagy az „örök harag”.
1. Mesék barátokról, ellenfelekről és az összetartozás erejéről
-
Az ember meg a holló - eszkimó mese
-
Hosszúláb, Húsevő, Csontrágó, Nagyivó, Élesszem és Hat-tél - finn mese
-
A béka és a holló - tibeti mese
-
A kis barát - jávai mese
Az első fejezet meséi a Barátok és ellenfelek világában segítik az eligazodást, és útmutatást adnak a valóban értékes emberi kapcsolatok felismeréséhez.
2. Mesék igazmondókról és hazugokről
-
Strakalasz és Makalasz - litván mese
-
Az öreg farkas és Kosztya paraszt - mordvin mese
-
A hajósgazda meg a legénye - burmai mese
„A természet szüntelen körforgásában, az évszakok változásában: tavaszi újulásában és őszi érettségében, nyári gazdagságában és téli álmában, a napok mellett az esztendő a legkerekebb időbeli egység. Az esztendőt az ember mindig kultikus egésznek érezte, és kozmikus fordulatait máig számon tartja.” (Bálint Sándor)
A második fejezet meséi lehetőséget adnak arra, hogy a gyerekek tét nélkül járják végig az Igazmondók és hazugok útját, és a történeteken keresztül szembesüljenek a lódítások következményeivel. Strakalasz és Makalasz történetei a figyelemfelhívó és kompenzáló hazugságok mintapéldái, míg a hajósgazda és a farkas érdekből hazudik.
3. Mesék az időről
-
A hónapok - olasz mese
-
A kígyókirály és az éjszaka egyezsége - munduruku mese
-
Szerda, péntek, vasárnap - ukrán mese
-
Hónapok vendégségben - belerusz mese
-
Hajnal - magyar mese
A 21. századi gyerekeknél megnehezíti az időfogalom kialakulását és megértését, a tájékozódást és eligazodást, hogy alig vannak saját, kézzelfogható tapasztalataik a fentiekről. A Mesék az időről című fejezet történetei az évszakok, hónapok, napok, napszakok jellemzőiről üzennek.
4. Mesék életről és halálról
-
A pásztor meg a három kórság - újgörög mese
-
Gonoenohadi és a varázssólyom - kadiueu mese
-
A föld visszaveszi, ami az övé - grúz mese
-
A halál - magyar mese
A negyedik fejezet meséi, miközben segítik a szembenézést az elmúlással, és választ adnak ezzel kapcsolatos kérdéseikre, egyben oldják félelmeiket is, hiszen úgy szólnak a halálról, hogy közben az emberi lét különleges szerepét, az élet diadalát hirdetik.
Az Élet és halál témája ebben az életkorban fokozottan foglalkoztatja a gyerekeket, mert „a metafizikus nyugtalanság és szorongás” idejét élik. Gyakran gondolkodnak a szüleik, szeretteik vagy saját maguk haláláról, foglalkoztatja őket az élet végessége. A gyerekek számára az a tény, hogy meghalunk, a mesék mágikus, ősi, szimbolikus nyelvén megfogalmazva is nehéz, gyakran elfogadhatatlan és rettenetesen félelmetes.
5. Tréfás mesék
-
A csillagok - japán mese
-
Mese a parasztról, aki az úr vendége volt - ukrán mese
-
Róka fogta csuka - magyar mese
-
Mesék a bölcs nyúlról - kambodzsai mese
A nevetés, a humor, közösség- és kapcsolatépítő, feszültség- és stresszoldó. A Tréfás mesék lehetőséget teremtenek a felszabadult együttlétre, a közös nevetésre.
6. Mesék mindenféle emberekről
-
A kíváncsi fiú - norvég mese
-
A nehéz kosár, meg a könnyű - japán mese
-
A lusta Sejdulla - azerbajdzsán mese
-
A bőbeszédű teknősbéka - indiai mese
-
A tudós ember bátorsága - kínai mese
-
Milyen ostobák az emberek! - kóreai mese
A kiskamasz már sokfélének, színesnek látja a világot és a benne élőket. Már nemcsak azt veszi észre, ami összeköti másokkal, hanem azt is, ami elválasztja a többiektől. A sokféle emberi tulajdonságot nemcsak felismerni, megnevezni, de elfogadni is nehéz, ezért is hallgatnak szívesen több szempontú történeteket Mindenféle emberekről vagy Miértekről és hogyanokról.
7. Miértek és hogyanok
-
Miért nem csatázott Eigal, a rettentő harcos? - etióp mese
-
Hogyan lett a cápa? - fülöp-szigeti mese
-
Hogyan tanultak meg énekelni a baglyok? - észt mese
-
Miért nem tudnak beszélni a halak? - japán mese
-
Miért dalol a fülemüle éjjel? - német mese
A népmesékben minden emberre érvényes tulajdonságokra, vagy azokat magukba sűrítő szimbolikus alakokra ismerhet a gyerek, akik általános érvénnyel üzennek arról, hogy számtalan út van, embernek lenni pedig minden időben és szerepben küzdelem, kihívás, izgalmas kaland.
8. Mesék a világ teremtéséről
-
A három sárkánytojás - burmai mese
-
A föld és az ember teremtése - burját mese
-
Isten meg a sátán - ukrán mese
-
A föld teremtésének mondája - magyar mese
-
A Nap és a Hold - cigány mese
Minden nép őriz olyan ősi képzeteket, melyek a világ keletkezését vagy az ember megjelenését magyarázzák. A Mesék a világ teremtéséről című fejezet történetei ugyanarról a jelenségről sokféle módon beszélnek, erősítve azt a szemléletet, hogy egy-egy témát számtalan módon közelíthetünk meg.
9. Mesék a mese erejéről
10. Mesék tündérekről és garabonciásokról
-
Muji ereje - albán mese
-
A Gump-domb tündérei - cornwalli mese
-
A garabonciás - magyar mese
-
A sárga gólya - kínai mese
11. Mesék manókról, trollokról, ifrítekről és más különös lényekről
-
Kicsoda Kurupi? - guarani mese
-
Peer Gynt - norvég mese
-
A vak ember és a manó - japán mese
-
A halász és az ifrít - lapp mese
Láthatatlan világok válnak láthatóvá, amikor tündérek és garabonciások, vagy Manók, trollok, ifrítek mutatják meg többféle arcukat. Egyszer jóságos segítők ők, máskor ártó szándékú, sőt akár gonosz figurák. De bármelyik alakjukban jelennek is meg, mindig nehéz próbatétel elé állítják a hőst. Történeteik lélegzetelállítóak, fordulatosak, sosem látott világuk ismerős és csábító, de minden történet éberségre és óvatosságra int.
12. Mesék varázstárgyakról
-
Köszönöm, köszönöm - észt mese
-
A fakanál - amur-parti mese
-
Giufa és a sapka - cataniai mese
-
A csodálatos ökörszarv - hottentottai mese
A varázslatokban a világ birtoklásának lehetősége is rejlik, varázstárgyak segítségével bármi megtörténhet. A Varázstárgyakról és varázslatokról szóló mesék egy megismerhető, megváltoztatható, ezáltal biztonságos világ ígéretét hordozzák, ezért is népszerűek nagyon ebben az életszakaszban.
13. Játék a szavakkal
A gyerekek kiskamaszkorban egyre bonyolultabb tartalmak, összefüggések kifejezésére képesek, kialakul a nyelvi tudatosság. A nyelvelsajátítás, a kommunikációs készség fejlődése folyamatos, a szókincs, a mentális lexikon az élet végéig bővülhet új szavakkal. Ez a korosztály már élvezi azokat a meséket, amelyeknek megértéséhez gazdag szókincs, nyelvi lelemény és humor is szükséges. a Játék a szavakkal fejezet meséi ezt az igényt elégítik ki.
Minden meséhez kapcsoltam egy szólást vagy közmondást a világ valamelyik tájáról. a közmondások, amelyeket minden nép a saját szokásai, erkölcsei, műveltsége szerint alkotott meg, mutatják az alkotóközösség önmagához és a világhoz való viszonyát. a „beszéd díszei, a nyelvünk virágai lehetnek, átadandó örök értékek.
Bajzáth Mária
|
|