Győri Hanna   A Háncsvirágnak már a címe és a címlapja is vonzza a tekintetet: ki lehet, mi lehet a Háncsvirág? A címlap gyönyörű, földig érő hajú, északi szépsége? Titkos királykisasszony vagy szegény leány? A repedezett, festett háttér messzire, az egyszervoltba visz, és oda visznek az északi tájak, a fagyos és mégis vonzó egzotikum. De, ahogy Fekete András ajánlójából megtudhatjátok, az idegenben ott bujkálnak a mesék ismerős igazságai. Norvégia. Kinek mi jut róla eszébe? Hideg, északi fok, fjordok, mesés gazdagság, Ibsen, Munch, Grieg. És most már a szomorú aktualitás is, a mészáros terrorista. Nekem még nővéremet is jelenti, aki szerelmes volt Norvégiába, háromszor bejárta, útikönyvet írt róla. És persze Jan Garbarek szaxofonja, amiben benne van az élet minden öröme és bánata. A népmesékben azt szeretem a legjobban, hogy a világ akármelyik szegletéből is származnak, nagyjából ugyanazokat az igazságokat és vágyakat fogalmazzák meg. Így tehát ismerősek nekünk ezek a norvég mesék is. Ha kezembe veszek egy könyvet, elsőnek mindig a tartalomjegyzéket nézem meg. Most is ott nyitottam ki, melyik legyen az első mese? Hát persze, hogy a „Könnyű annak, akit szeretnek a nők”. Eddig is így gondoltam, de ez a mese megtanít arra, hogy más nem is nagyon kell a boldogsághoz, a többi jó jön már magától. Ezután szerettem volna egy igazi trollos mesét. Ők ijesztő kinézetű, éjjel kővé vagy fává merevedő lények, akik nappal kisebb- nagyobb rosszaságokat művelnek. Bár nővérem azt mesélte, hogy a norvég utak mentén sok kőből vagy fából faragott trollal lehet találkozni, és inkább jóságos manókra emlékeztetnek, jó érzés a közelükben lenni. Az „Askeladden, aki túljárt a falánk troll eszén” mesében sem olyan gonosz ez a lény, csak olyan hibái vannak, mint egy átlagembernek: magának szeretné a dolgokat, nem másnak. Kicsit sajnáltam, hogy ilyen szörnyű véget kellett elszenvednie. A címadó Háncsvirág is kissé furcsa igazságot hordoz: a dölyfös királyfi mindaddig megalázza a háncsruhába öltözött szolgálólányt, amíg ki nem derül, hogy szép ruhába öltözve gyönyörű és gazdag. És akkor boldogan egymáséi lesznek. Sokszor bántja az ember igazságérzetét a népmesék mondandója. Emlékeztet a Biblia egyes példázataira. Miért a tékozló fiú kap lenyűgöző szeretetet az apától, miért nem a mindig hű másik fiú? Úgy tűnik, az igazság és szeretet mindig bonyolultabb, mint első látásra. Szegedi Katalin remek rajzai elrepítenek minket messze északra. Jó lenne egy kicsit ott sétálgatni kéz a kézben még akár egy trollal is. Pejszakállú Háken   Galgóczi Tamás A mesekönyvben nyoma sincs sárkányhajón kalandozó vikingek hőstetteit regélő sagáknak, helyette teljesen hétköznapi mesék várják az estét, hogy elalvás előtt elszórakoztassák a család fiatalabb tagjait. Vérszomjas északi emberek helyett királyok és szegénylegények, valkűrök helyett táltos paripák és sárkányok szerepelnek az ismerős-ismeretlen történetekben. Furmányos módon tetten érhetjük a globalizáció jelenlétét, hiszen számos ismerős történetet fedezhetünk fel álruhában, amelyek nálunk is közismertek, legfeljebb a szereplők neve más. Ez a globalizációs tünet azonban nem a profitérdekelt multicégek műve, hanem egy sokkal régibb és lassabb kulturális csere folyománya, melynek köszönhetően a mesék (és más effélék) engedély nélkül átlépték az országhatárokat, és szájról-szájra terjedve meglepő távolságig jutottak el. Így került északra a Rigócsőr királyfi (vagy éppen fordítva – ezt eldönteni nem az én tisztem), vagy a király csavargásra hajlamos lábasjószágát három napig (akkoriban még ilyen rövid volt az esztendő) őrző szegénylegény. Nyomokban felbukkan a Szépség és a szörnyeteg, a déligyümölcsben lakozó, abból kikerülve szomjan haló leány motívuma, valamint a legkisebb (általában harmadik) fiú, a beszélő paripa és megannyi más, jól ismert szereplő. A norvég eredetet csupán a faragatlan trollok jelzik, akik általában keresztbetesznek az embereknek, de azok mégis rendre túljárnak az eszükön. A másik helyi jellegzetességet a nevek jelentik, hiszen Tyrihans vagy Askeladden visszatérő alakjai a meséknek. Gyerekkönyvről lévén szó nem elhanyagolható szerepet tölt be a szöveget kiegészítő illusztráció – az olvasáshoz nem szokott ifjak számára egyrészt tisztás a betűrengetegben, másrészt vizuális megerősítést kapnak az addigi történethez. Szegedi Katalin festményei meleg színvilágukkal szemet nyugtató, lelket melengető hangulatot teremtenek. Ezt tovább erősíti az időnként nyíltan, máskor meg éppen ellenkezőleg, rejtve használt levélerezet háttérminta, ami mintegy megerősíti a címválasztást. Mindent összevetve a fekete-fehér és színes illusztrációk nagyon jól illeszkednek a mesékhez, és mégis első pillantásra felfedezhető rajtuk az alkotó keze nyoma. A stílus, amit nehéz lenne eltéveszteni. A csodaparipa tarkabarka.blogspot Fénypontok Az egyik kedvenc norvég mesém, amit a saját könyvembe is belevettem, Az oroszlán, a sólyom és a hangya című. A hős megsegít három állatot, és ezért fel tudja venni az alakjukat - amit jól ki is használ, hogy megszabadítson három királykisasszonyt a trolloktól. Szintén kedvencem, és karácsonyi repertoárom elmaradhatatlan darabja A dovrei macska, amelyben egy vadász és egy jegesmedve űz ki egy csomó trollt, akik karácsony éjjel szét akarják verni a házukat. Nagyon tetszett A csodálatos kulcskarika meséje, amely képessé tette a tulajdonosát arra, hogy mindenféle titkot meglásson. Ennek segítségével hősünk (akit Askeladdennek hívtak, mert minden norvég hőst így hívnak) legyőzött egy trollt, megszabadított egy királylányt, és még azt is megtanulta, hogy a trollok rettegnek a kakukkfűtől. Érdekes mese a Könnyű annak, akit szeretnek a nők című. Janice Del Negro előadásában hallottam egyszer; ő sokat változtatott rajta, és szerintem a mesének javára vált, bár ez az eredeti szöveg is nagyon szórakoztató. Három fiú közül a két idősebb gazdagságot kíván, a legkisebb viszont azt, hogy őt minden nő szeresse - ezért aztán mindenben sikeres is, mert a nők lépten-nyomon megsegítik. A Fekete Kisasszony változata volt a Három elátkozott királylány, ami ismét bebizonyította, hogy nem kell egy mesében fekete bőrűből fehérré változnia a királylánynak ahhoz, hogy tudjuk, el van átkozva. Itt például nyakig homokba ásott királylányokat mentett meg a hős. Kapcsolatok A könyv rögtön egy klasszikus trickster-történettel indul, Lókötő Peik meséjével, aki sorozatosan átejti a királyt (és teherbe a lányait), "varázslatos" edényt ad el neki, majd amikor végül elkapják, a szokásos módon helyet cserél egy mit sem sejtő balekkal. A három nagynéni meséje tulajdonképpen a Három fonóasszony egy kedves, gonosz manó nélküli változata, amelyben három öreg anyó kisegített egy lányt a házimunkából. Pejszakállú Haken a Rigócsőr király norvég változata volt, Pázsitfű kisasszony a Macskacicóé (aprócska, virágba öltözött tündérlánnyal állat-feleség helyett), A cserfes királykisasszony a nálunk is ismert feleselős meséé, Valemon királyfi pedig a Szépség és a Szörnyetegé (vagyis leginkább White Bear Whittington eredetije). Ez utóbbiban nagyon tetszett, hogy a férjét kereső asszonyt három kislány segítette az úton, akikről utólag tudta meg, hogy a saját gyerekei, akiket a férje az átok elől rejtett el más családoknál. A címadó Háncsvirág a Kalapvári kisasszony mesetípus egy hosszas és szépen kidíszített változata; tetszett benne, hogy a királykisasszonyt egy bika segítette az útján, de sajnáltam, hogy a végén nem változott királyfivá. Itt találkoztam először a Mikor a gazda volt a gazdaasszony című, házimunka-cserélős mesével, ami magyar területen is nagyon népszerű.   A gyűjtemény tartalma Lókötő Peik (Fordította: Hargitai Zsuzsa) A három nagynéni (Fordította: Deák Sarolta) Az igazságos négygarasos (Fordította: Deák Sarolta Könnyű annak, akit szeretnek a nők (Fordította: Hargitai Zsuzsa) A Griffmadár (Fordította: Deák Sarolta) A három elátkozott királylány (Fordította: Hargitai Zsuzsa) Pejszakállú Háken (Fordította: Petke Emese) Mikor a gazda volt a gazdasszony (Fordította: Deák Sarolta) Az oroszlán, a sólyom és a hangya (Fordította: Petke Emese) A dovrei macska (Fordította: Hargitai Zsuzsa) A király nyulai (Fordította: Petke Emese) A cserfes királylány (Fordította: Petke Emese) A három citrom (Fordította: Matzon Linda) A csodálatos kulcskarika (Fordította: Matzon Linda) A csodaparipa (Fordította: Matzon Linda) Az aranymadár (Fordította: Fekete László) A tizenkét vadkacsa (Fordította: Fekete László) Medve koma lovas szánja (Fordította: Fekete László) Tyrihans, aki megnevettette a király leányát (Fordította: Fekete László) Valemon királyfi, a jegesmedve (Fordította: Vaskó Ildikó) Askeladden, aki túljárt a falánk troli eszén (Fordította: Vaskó Ildikó) Pázsitfű kisasszony (Fordította: Vaskó Ildikó) Háncsvirág (Fordította: Vaskó Ildikó)   Valemon királyfi, a jegesmedve A tizenkét vadkacsa     A király nyulai                                                           Az aranymadár