Wilhelm Hauff minden meséje művelt ifjak és leányok részére
2018.09.27. 22:45
Illusztrálta: Kovávs Péter
Kiadó: Pesti Szalon Könyvkiadó, 1996
Oldalszám: 244
Magyarországon első ízben jelennek meg a romantikus író, Wilhelm Hauff meséi csonkítatlan, teljes kiadásban. Az eddigi Hauff-válogatások figyelmen kívül hagyták az író azon törekvését, hogy minden egyes meséjét kerettörténetbe foglalta, s e "meseközi" kerettörténeteket is külön elbeszéléssé alakította a mesemondás során. Így a három nagy fejezet - a Karaván, az Alexandria sejkje meg rabszolgái és A spessarti vendégfogadó tizenöt meséjén kívül Hauff további mesékkel ajándékozta meg az olvasót.
A közismert meséken és immár az eredeti terjedelemben bemutatott kerettörténeteken kívül olyan első ízben publikált mesék is szerepelnek a kötetben, mint A kísértethajó története, A levágott kéz története, és az Ábner, a zsidó, aki semmit sem látott című.
A mesegyűjtemény az első német kiadás (1825) szerkezetét követi, így a könyv nemcsak valódi könyvcsemege, hanem számos meglepetést is tartalmazó különlegesség.
|
A Pesti Szalon Könyvkiadó által 1996-ban kiadott kötet azért fontos, mert Magyarországon első ízben mutatja be az író meséit csonkítatlan, teljes kiadásban. Az egykor magam által olvasott kötet is figyelmen kívül hagyta az író azon törekvését, hogy minden egyes meséjét kerettörténetbe foglalva ezek a kerettörténetek is külön elbeszéléssé formálódjanak a mesemondás során.
Jelen kötet meséit a neves mesekutató, Boldizsár Ildikó válogatta és szerkesztette az első, 1825-ben kiadott német kiadás szerkezetét követve.
Wilhelm Hauff (1802-1827) Németországban született és abban a korban élt, mikor a mesemondás nagyon népszerű, divatos volt. Ekkortájt állították össze a Grimm-testvérek híres mesegyűjteményüket, a romantikus költők és írók kezdték feldolgozni Európa-szerte a népmeséket. A keleti mesekincs is az ő idejében vált egyre szélesebb körben ismertté.
Hauff a német és a keleti mesék ötvözésével rendkívül érdekes és változatos történeteket alkotott. Egyes történeteit nem is lehet igazi meséknek nevezni, valóságos vérfagyasztó kalandtörténetek. Természetfölötti, csodás elemek sincsenek mindegyikben, viszont észrevétlenül is komoly tanulságokkal szolgálnak. Olykor kemény kritika, szatíra szólal meg bennük a korabeli polgárokról és életvitelükről.
A három nagy fejezet: A Karaván, Az Alexandria sejkje meg a rabszolgái, A spessarti fogadó ismert és klasszikussá vált meséi, mint pl. Az Orros a törpe, A kis Mukk története mellett Az ifjú angol, A kísértethajó története című elbeszéléseket is olvashatjuk.
„Hauff meséiben is – mint minden igaz mesében – van gyógyító erő, de nemcsak lázbeteg gyerekeket lehet gyógyítani velük. Meggyógyul, vigaszt és erőt nyer tőlük mindenki, akit szomorúság gyötör.” – írja Boldizsár Ildikó.
|
Tartalom
|
5
|
A karaván
|
9
|
A gólyakalifa története (Szinnai Tivadar)
|
12
|
A kísértethajó története (Mátyás Endre-Majtényi Erik)
|
20
|
A levágott kéz története (Mátyás Endre-Majtényi Erik)
|
28
|
Fatmé megmentése (Mátyás Endre-Majtényi Erik)
|
38
|
A kis Mukk története (Szinnai Tivadar)
|
49
|
Az álherceg (Rónay György)
|
63
|
Alexandria sejkje meg a rabszolgái (Jékely Zoltán)
|
77
|
Orr törpe (Mátyás Endre - Majtényi Erik)
|
83
|
Ábner, a zsidó, aki semmit sem látott (Anka Judit)
|
105
|
Az ifjú angol (Jékely Zoltán)
|
113
|
Almanzor története (Jékely Zoltán)
|
128
|
A spessarti fogadó (Németh Tibor György)
|
136
|
Rege a szarvastallérról
|
141
|
|
156
|
Szaid megpróbáltatása
|
176
|
A steenfolli barlang
|
205
|
|
225
|
|