Volt olyan mondakör, vagy részlet a kötetben, amelynek a fordítása nehézséget okozott? Amennyiben igen, melyik és miért? Ha volt nehézség, az nem kötődött valamelyik mondakörhöz, inkább általános volt, és nem is nehézségnek, hanem feladatnak nevezném: ügyelni a mitológiai elnevezések helyes, a magyar kultúrában bevett változatának használatára. A történetek fiatal olvasói és hallgatói ne csak szép meséket kapjanak, hanem megbízható tudást is. Érezhető volt ugyanez a szándék a szerzőnél, nekem pedig az volt a feladatom, hogy ezt a szándékot továbbvigyem a magyar változatba. Ha mégis maradt benne tárgyi tévedés, az egyedül az én felelősségem. Van bevált munkamódszered a fordítás során? Hogyan állsz neki egy szövegnek? Semmi extra módszerem nincs. Elolvasom a könyvet. Tájékozódom a szerzőjéről. Elkezdem fordítani, egyszerűen az elejétől, minél lendületesebben. Végigmegyek az egész könyvön így. Közben persze mindennek utánanézek. Utána várok egy kicsit, és kezdem elölről: a közben eltelt idő megérleli a szöveget, nekem a második olvasásnál-korrigálásnál csak figyelnem kell, hogy megszólal-e, hol bicsaklik meg a hang, hol vannak hibák. Utána elküldöm a szerkesztőnek, bízva benne, hogy gondos kezekbe kerül. Szerinted miért fontos, hogy a gyerekek is megismerjék a különböző mondaköröket? Először is azért, mert hihetetlenül élvezetesek és izgalmasak. Időnként kifejezetten humorosak. Máshol tragikusak. Másodszor azért, hogy lássák, érezzék: a sok különbözőség mellett mennyire hasonlóak vagyunk mi emberek az észjárásunkban, és hogy életünk fordulópontjai, különbözzenek bármennyire a rítusaink és a szokásaink, mégis mennyire ugyanazok. Harmadszor pedig azért, mert a világirodalom – ideértve a drámairodalmat – nem volna érthető ezeknek az alaptörténeteknek az ismerete nélkül. Van személyes kedvenced az általad fordított mondák vagy mondakörök között? Ha igen, melyik és miért? Artus királyét tartottam a legizgalmasabbnak, legösszetettebnek, mert ebben a mondakörben, ahogy a Szent Grálnak a felszakadó felhők között megcsillanó fénye, úgy hasít a kereszténység a kelta mitológia világába. Úgy tudom, a kelta mitológia megszüntetve őrződött meg a keresztény szerzetesek jóvoltából: minden motívuma csak azt szolgálja, hogy a kelta mondakör a kereszténység mint „valódi fény” előképe legyen. Ez persze mélyen igazságtalan az ősi kelta mondavilággal szemben, de hát hol van a Földön igazság? A végeredmény mindenesetre a legizgalmasabb szinkretizmus. Szerzőként milyen szempontokat tartasz fontosnak egy mű fordítása során? Fontos, hogy átgondolt és kiérlelt legyen a stílus, a történetszövés, a karakterek összessége. A gyerek- és ifjúsági irodalom tagadhatatlanul alkalmazott műfaj, amennyiben a szerzőnek tekintettel kell lennie a célcsoportra, amely egy többé-kevésbé meghatározható korcsoportot jelent. Fordítóként pedig ugyanehhez kell alkalmazkodnom. Mit üzensz A világ legszebb mondái jövőbeli olvasóinak? Hogy élvezzék a kozmikus egységességet a világ sokféleségében.