Azt gondoltad, hogy egy ovis élete pusztán móka és kacagás? Nos, akkor neked biztosan nem volt egy cserfes tündéred, akit el kellett titkolnod a felnőttek elől! Mazsi csibészkedik, rendetlen, maszatos, kócos és folyton figyelni kell rá, nehogy eltűnjön - ez pedig még egy felnőtt számára is kihívás lenne. Ismerd meg Natit és Mazsit, a kócos tündért!   Aki azt állítja, hogy könnyű kisgyereknek lenni, az vagy nem mond igazat, vagy totálisan elfelejtette, hogy milyen bonyodalmakkal teli például egy óvodás élete. Tulajdonképpen sokszor hasonló gondok emésztik őket, mint a felnőtteket, csak éppen kicsiben. Eligazodni a mindennapokban, a családi és az emberi kapcsolatokban ugyanúgy kihívás mint a nagyoknak. Más kérdés, hogy ebben a korban sűrűbben előforduló jelenségek a manócskák, tündérek, vagy az angyalok, akik ha segíteni nem is tudnak mindig, de legalább megosztoznak velük az életük kihívásaiban. Nati ovis. Igazi cserfes kis nőszemély, aki a maga perspektívájából szigorúan véleményezi a környezetét. Például nagyon nem szereti, ha apa nem ér rá, hogy folyton csörög a mobiltelefonja, és csak nehezen lehet kihúzni belőle egy olyan esti mesét, amit ő talál ki. Nati azonban olyan bűvös erővel bír, aminek a szülei nem tudnak ellenállni. Így hát nem maradhat el az az esti "fejbőlmese", ahol a fantázia mezején megjelenik egy boglyas hajú, kócos szemöldökű, nagyszájú tündér, akinek Mazsi a neve és a kávézacc a kedvenc eledele.     A történet pedig akkor válik igazán izgalmassá, amikor a nagyszájú tündér nem csak a gondolatokból kerül elő, hanem másnap az uzsonnás zacskóból is az általa elpusztított keksz morzsái mellől. Natinak innentől saját igazi, élő tündérkéje lesz. De senki ne gondolja, hogy Mazsi az a rózsaszín fajta, áldott lélek, aki boldog mosollyal röpköd a gyerekek körül, és csillámokat szór szanaszét a varázspálcájával! Pont ellenkezőleg! Mazsi egy vadóc, akinek be nem áll a szája, öntörvényű, megszelídíthetetlen, sőt még harapós is. Ráadásul utál tisztálkodni, és állandóan leeszi a ruháját. Viszont remek barát, és a legnagyobb titok is: ha Nati nem kaphatott eddig még egy cicát sem, akkor a tündért sem lehet elmondani a szülőknek. Hogyan is engednék meg, hiszen olyan neveletlen! A titkolózásból persze számtalan vicces, furcsa, és aggodalmas helyzet kerekedik.     Ahogy már említettem, a gyerekeknek is vannak gondjaik és dilemmáik. Például hogy hogyan kell gondoskodni titokban egy ilyen kis tündérről. Ott a folytonos aggodalom hogy elmegy, hogy eltéved, vagy megtalálják. Mazsi rendületlenül csibészkedik, és ezzel mindig Natit hozza kellemetlen helyzetbe, amiért folyton magyarázkodnia kell. Az egyre több  bonyodalom egyre több aggodalmat okoz a felnőttek körében: nem értik, hogy mitől változott meg ennyire ez a kislány. Amikor pedig Nati felfedné a titkát, Mazsi eltűnik, és a szülők továbbra sem hisznek a tündérmesében. Hogy végül mi történik, azt most nem mesélem el, maradjon izgalom a mesekönyv végére is! A szerző, Stiglincz Milán, a Kalimpa szerzője, egy olyan szerencsés felnőtt, aki nem felejtette el, milyen gyereknek lenni. A meseírás mellett gyakorló óvóbácsiként nap mint nap szemmel követheti, hogy a gyerekeknek éppen milyen "csodabogaraik" vannak, remekül ért a nyelvükön, és ezért ezek a kis emberkék hálásak és örömmel fogadják bizalmukba. A nyitottsága, humora, a vagánysága és ösztönös pedagógiai érzéke okán könnyedén kapcsolódik az ovis korosztályhoz. Számára a legtöbb felnőtt által elfeledett érzelmi- és fantáziavilág kapuja tárva-nyitva áll. Mindez pedig annak a  biztosítéka, hogy a Mazsi, a kócos tündér című mesekönyvet a gyerekek és felnőttek is imádni fogják. Forrás: pagony.hu