Madár Boglárka   Ez a mese is úgy kezdődik, ahogy egy megszokott, mondhatni klasszikus népmese. Vagyis majdnem. Zágoni Olga fogta a jól megszokott népmesei elemeket, és csavart egyet rajtuk: ezúttal nem az öreg király vagy a szegény ember küldi szerencsét próbálni a fiait, hanem egy öreg sárkány. Méghozzá a hétfejűek nemzetségéből! Az öreg sárkány ugyanis érezvén hogy közeledik az utolsó órájához, szeretné a sárkánynemzetség eddigi rossz hírét elfeledtetni, és becsületet szerezni a fajtájuknak.   Persze ahogy megszokhattuk a népmesékből, itt is a legkisebb királyfi, akarom mondani sárkányfi jár szerencsével, aki útja során sokmindenkivel találkozik, aki segítségre szorul. Megjelenik szamos népmesei szereplő, persze szinte senki sem a megszokott módon. Bajba kerül jóparszor a sárkány is, ám a szerencse és az éles esze mindig kisegíti. De hogy pontosan hogyan is alakul a sorsa Kajtikónak, a legkisebb sárkányfinak, azt olvassa el mindenki maga! Nekem nagyon tetszett az ötlet, a megvalósítás, az illusztrációk is jól kiegészítik a mesét, tényleg egy igazán igényes kiadás.