Később Boldizsárné Kovács Gizella is kitért a környezetvédelem jelentőségére. Megemlítette, hogy a gyerekek az alsó osztályokban utálják a környezetismeretet, így szerinte rendkívül fontos, hogy legalább a mesekönyveken keresztül neveljék őket környezettudatosságra. Külön kiemelt három könyvet, amik ilyen szempontból is megállják a helyüket: Tereza Vostradovskától az Egérke enciklopédiája, Piotr Sochatól a Méhek és Ta»ána Rubáąovától a Bámulatos robotexpedíció. Gizella után a többi jelenlévő zsűritag is mondott néhány szót az általa választott könyvekről, és hogy ki milyen szempontok alapján állította össze a saját listáját. Merényi Hajnalka, az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar adjunktusa szerint fontos, hogy a gyerekek az életkorukhoz megfelelő könyvet fogjanak kézbe, és hogy ez a könyv legyen játékos, kalandos, illetve az sem utolsó, ha a tanárnak is segítséget nyújt a tanításban. Ő Berg Judit és Varró Dani könyveit emelte ki, de ilyen például a vitorlázó Fa Nándor saját utazásai alapján írt könyve is Kalandjaim a Föld körül címmel. Varga Emőke irodalomtörténész beszélt az elmúlt húsz évben történő, gyermekirodalmat érintő változásokról: megváltozott a művek struktúrája, komplikálódott, új mélységek jöttek létre, s kicsit mintha „felnőttesedett” volna. Szerinte a szöveg mellett az illusztráció is nagy szerepet játszik, s példaként Dániel András A nyúl formájú kutya című könyvét hozta, amiben nem létezhet a szöveg az illusztráció nélkül, vagy az illusztráció a szöveg nélkül. Végül Wittmann Ildikót hallhattuk, aki fontosnak tartja, hogy a kortárs mesekönyv reflektáljon a társadalmi problémákra, mint Majoros Nóra Pityke és Prém című könyve, ami két népcsoport különböző kultúrájáról és az abból következő konfliktusról szól, illetve Molnár T. Eszter A Kóbor Szálló című kötete, ami a hajléktalanság témája köré épül. Megemlítette még Zágoni Balázs futurisztikus mesekönyvét A Gömb címmel, amiben megjelenik a röghöz kötés és a neojobbágyság, illetve (hogy a külföldiekről is szó essen) Helena Duggantől A tökéletes város-t, ahol mindenkinek rózsaszín szemüveget kell viselnie. Amellett, hogy megismerkedtünk a tavaly megjelent mesekönyvekkel, egy kis betekintést is kaptunk a 2012 óta működő Magyar Gyermekirodalmi Intézet életébe. Wittmann Ildikó és Sándor Csilla meséltek a Csodaceruza magazinról, a Pozsonyi Illusztrációs Biennáléról, ahová magyarok is rendre küldenek pályaműveket, illetve az Astrid Lindgren Emlékdíjról, amire a Magyar Gyermekirodalmi Intézet jelöli a magyar írókat. Az idei jelöltek Csukás István, Zalán Tibor, Szulyovszky Sarolta, Kürti Andrea és Lackfi János. Forrás: prae.hu 2019-03-28