A hazudozó embert senki sem szereti. Kivéve, ha Münchhausen bárónak hívják, és igazán szórakoztatóan tud hatalmasakat füllenteni. Ki ne hallgatná tátott szájjal, ha valaki arról mesél, hogy ágyúgolyón lovagolt, félbevágott lovon vágtatott, kihúzta magát a saját hajánál fogva a mocsárból, és még a Holdra is felmászott egy égig érő paszulyon? G. A. Bürger német író és költő az 1700-as évek végén jelentette meg a nagyot mondó Münchhausenről szóló könyvét, amely azóta elfoglalta méltó helyét a világirodalom klasszikusai között. A vidám, nagy fantáziával megírt történetek közül Erich Kästner most nyolcat mesél újra a gyerekeknek, könnyen érthető nyelven, lebilincselő stílusban.   Don Quijote, a „Búsképű lovag” mulatságos története nemcsak a modern regény őse, hanem annak első klasszikus remeke is. Don Quijotét nemes eszmék hevítik, de nem számol a társadalmi valósággal, saját képzelete teremtette álomvilágban él, elavult módszerekkel próbál küzdeni a hibák ellen, ezért erényei hóborttá, bolondériává torzulnak, egyedül marad, különccé válik, legjobb szándékú tettei is komikumba fulladnak.   Az ember néha óriás, néha pedig törpe. Ez attól függ, hogy Liliputban jár-e, az apró emberkék honában, vagy pedig Brobdingnag országában, ahol toronyház nagyságú óriások élnek. A kalandos sorsú Gulliver hajóorvos jól ismerte mindkét birodalmat. Négy izgalmas utazásának történetét Jonathan Swift írta meg a 17. században, most ezek közül kettőt Erich Kästner mesél újra a tőle megszokott humoros, olvasmányos stílusban. Miközben remekül szórakozunk, a tanulság sem marad el: minden viszonylagos, idegen helyen a leghétköznapibb emberből is könnyen válhat csodálat vagy megvetés tárgya - vagy akár olyan látványosság, amelyből mindenki hasznot akar húzni. Bár ez a könyv törpékről és óriásokról szól, valójában mégis nekünk, embereknek tart tükröt, akik lelkükben hol törpék, hol óriások.   vissza a kiskamaszok sorozatához VISSZA A KISKAMASZOK OLDALÁRA>>