Mia mindent megpróbál, hogy elaludjon: finom tejet iszik, tornával próbálja kifárasztani magát, sőt, még a délutáni rajzot is befejezi és csillagokat számol, de sehogy nem jön álom a szemére. Masa pedig egész nap unatkozik: nincs kedve kirakózni, se olvasni, de még kekszet enni sem!   A mese egyszerű, végtelenül kedves, és olyan kézenfekvő megoldást ad a kezünkbe, amelyek nekünk is eszünkbe juthatnak egy-egy ilyen tipikus, bosszantó hétköznapi helyzet esetén. Mindannyiunk számára, a lurkók számára meg pláne, ismerős az a felettébb bosszantó szituáció, amikor egy hosszú nap után nagyon-nagyon jólesne az alvás, ám valahogy nehezünkre esik álomba szenderedni. Bevetünk ilyenkor mindenféle praktikát, van, aki egy bögre meleg tejre esküszik, van, aki inkább belevág a bárányszámolgatós kalandba. Ilyenkor  azt is érdemes ellenőrizni, hogy nem lapul-e esetleg egy idegesítő szörny az ágyunk alatt, aki nem hagy aludni. A rajzok az Írisz által eddig készített illusztrációkhoz képest sokkal élénkebbek és dinamikusabbak. A legkisebb korosztály az intenzív színvilágot részesíti előnyben, ezért  a szerző eleven és játékos színekkel dolgozik, a berendezés, a ruhák, az ágyneműk pedig vidám mintákat kaptak. A tapéta ettől igazán tapétaszerű lett, a paplanhuzatnak pedig szinte érezni a textúráját. A képek ezen felül rendkívül részletgazdagok, és finom aprólékossággal mutatják be a gyerekszoba mindennapjait. A karakterek percek alatt szerettetik meg magukat olvasójukkal, hiszen cukik, gömbölyűek, és pont úgy viselkednek, csodálkoznak rá dolgokra hatalmas, elkerekedő szemükkel, mint a hús-vér gyerekek. Biztos vagyok abban, hogy ezt a két új könyvecskét minden elaludni nem tudó, minden unatkozó, minden tócsában cuppogni szerető, minden kaladvágyó gyerek és felolvasó szülő nagyon fogja szeretni. Forrás: pagony.hu