1. Mese
Danó anyukája dühös volt, és türelmetlen, veszekedett Danóval. Danó ezt úgy értelmezte, hogy az anyukája nem szereti őt, kiment hát a kertbe, s barátjának a vén Diófának elmesélte mi történt. A bölcs diófa elrepíti Danót, ahol egy kis sárkánnyal találkozik, aki elmeséli, hogy az ő sárkány anyukájának néha több feje is van. Ahány feje van, annyiféleképpen érezhet és viselkedhet. A sárkány anyukák mindig szeretik és gondoskodnak a sárkány gyerekükről, megsimogatják őket éjjel, ha rosszat álmodtak, a kedvenc ételüket főzik. Ha veszélyes helyen játszanak, akkor több fejük lesz a sárkány anyáknak, hogy jobban figyelhessenek a kicsinyeikre. De ha a fejek száma eléri a hetet, akkor ordítani, tűzet okádani is elkezdhetnek a sárkányanyák. Ekkor a tűzzel járó gőzt leeresztik, odafordulnak a kis sárkányhoz, és elmondják hogy menyire szeretik őket. 2. Gondolatok a mese tanulságáról – Szeretetről Tökéletes szülő nincs, csak elég jó. A teherbírásunk függ a körülményektől is, olykor mindannyian elveszítjük a fejünket. Fontos, hogy ilyenkor tudjunk bocsánatot kérni, és tudassuk a gyermekkel, hogy a szeretetünk állandó. 3. Gyakorlati feladat – Hogyan mutassuk ki gyermekünk iránti szeretetünket a viták hevében is? Tetszés szerint készítsünk egy sárkányt, egy kikötéssel: hatalmas, díszes szíve legyen! Veszekedés, vitatkozás után gyorsan keressük elő, és mutassuk fel a gyermekünknek és mondjuk neki: “Szeretlek kicsim, még akkor is, ha sárkány voltam”.
Amivel engem véglegesen megnyert magának a könyv, hogy a megoldásokat a gyerek és felnőttek számára egyszerű, érthető módon közli. Nincs szükség dekódolásra, egyből átérezhető a mondanivaló lényege, amit a feszült helyzetekben azonnal alkalmazni is lehet. Nem kell előkapni a ridikülből a fél éve gyűrögetett jegyzetpapírt, amire a vészhelyzet esetére alkalmazandó akciótervet felvéstük. Olyan példamesékkel mutat be egy-egy konfliktust, amik kellően plasztikusak és könnyen érthetőek, de mégsem szájbarágósak. Komoly ügyekkel illik ugyanis komoly színvonalon foglalkozni. Például a düh esetében egy vulkánról mesél Sapienso, ami kitörésével mindent elpusztít maga körül. Ismerős, nem? Csodák csodájára P. már egy másnapi konfliktusnál (amikor a hőségriadó miatt nem jöhetett haza az oviból bringával) így szólt: "Na most mindjárt kitör a vulkánom!" Miután ezt kimondta, persze nem tört ki semmi. Elkezdtünk beszélgetni és végül sikerült a feszültséget feloldani, majd mindenkinek lenyugodnia. A tény pedig, hogy teljesen MAGÁTÓL kezdte alkalmazni az olvasottakat csak még jobban ámulatba ejtett. Úgyhogy most gondolkodom egy védőpajzs generátoron és egy személyre szabott varázskard összeeszkábálásán is, esteleg más, szóba jöhető újításokon. Időnként pedig egy jól megírt mondat, epizód lendít át a holtponton. Mostanság az otthonról való kimozdulás lett egy fájdalmasan lüktető pont. Valahogy pont úgy alakult egy ilyen beszélgetés, hogy mielőtt még beálltunk volna a "nem-de-nem-de-akkorsem" párbeszédbe, eszembe jutott az egyik szakszervizes robotkolléga éppen idevágó mondata: "A végén, csakis a végén mondj véleményt!" Működött!! Vagyis: MŰKÖDÖTT!! A könyvben szereplő egyszerű, de mégis nagyon hatásos eszközöket a LifeGarden megalkotói, Sárvári Töttős Györgyi és Győri Ildikó pszichológus dolgozták ki, a szépséges megvalósítás pedig Hársas Judit munkája. Egy mesekönyvnek az illusztráció mindig sarkallatos pontját képezi. Különösen igaz ez akkor, ha ilyen nagyon fontos és érzékeny területeket érintő problémákat boncolgat. Szalma Edit illusztrációi nemcsak gyönyörűek, de annyi melegség és kedvesség árad belőlük, hogy már a könyv átlapozása is öröm.
Minden fejezet a szülőknek szóló "útmutatóval", lélekerősítő rövid leírással végződik, ami a témát tömören összefoglalja, ötleteket és tanácsokat ad. Aztán lehet továbbgondolni, alkalmazni, kutatni, ötletelni.
|