Tamás Zsuzsa, Az év gyermekkönyve díjas író ezúttal két kedves mesével fordul a kisebbekhez, akik talán éppen hasonlóan nagy változások előtt állnak.       Az első mesében Mimiék elköltöznek. Bizony, mindent dobozokba pakolnak, és egy sokkal tágasabb üregben folytatatják a történetük. Persze, ez szuper: a szülőknek. De Mimi egyáltalán nincs elájulva a költözéstől. Sőt! Szerencsére Mimi szabad. Szabad útja van a bánatának és a dühének is a költözéssel kapcsolatban, az anyukája ott áll mindig mögötte, amíg szomorú. Ez pedig a legjobb terápiának bizonyul. A második mese pedig nem mást, mint az ovit teszi meg legfontosabb problémának. Mimi természetesen nem nagyon akar oviba menni. Sőt, egyáltalán nem akar. A türelmes, gyerekbarát történetvezetés, kedves nyelvezet ebben a mesében is meghozza a gyümölcsét. Az otthoni környezet után az óvodai csoportban kell megtalálnia a helyét.  Mindig akad valami halaszthatatlan dolga Barnival, a kismókussal, például viráglocsolás, ringlószedés. Kedves epizód az is, amikor papával hullócsillagokat néznek, majd Mimi kap tőle egy darab tufát, azt játsszák, hogy ez egy darab a holdból.