| 		
		 
 1/ Mesék, mondókák a halálról
	
		
			
				 
				
					A halottak napja, mindenszentek, enyészet hava, halloween, [1]körüli időszakban azért mesélünk- azért meséljünk a halálról, hogy a korosztályosan válogatott népmesékkel, oldjuk a halál mint tabutéma feszültségét, válaszokat adjunk, preventív segítséget nyújtsunk, átadjuk a hagyományban őrzött fontos tudástartalmakat a témával kapcsolatban. 
				
					  
				
					A gyerekek számára az a tény, hogy meghalunk, a mesék mágikus, ősi, szimbolikus nyelvén megfogalmazva elfogadható, körbejárható.  A téma sok esetben tabu, pedig halál része az életnek, mindannyiunkkal meg fog történni, elkerülhetetlen a vele való találkozás. Mivel utána végig gyerekekről lesz szó, szóljon most erről a mese, nektek, felnőtteknek. A hallott meséket, gyakran azoknak a hangján halljuk, akik mesélték nekünk. Én ezt a mesét, máig Popper Péter hangján hallom, egyik előadásában mondta el, 11 évvel ezelőtt. 
			 | 
		 
	
 
	  
 
	
		
			| 
				 
					Az agrai mahárádzsa kertésze egy hajnalon rémülten ébresztette urát. 
				
					– Add, kérlek, leggyorsabb lovaidat, menekülnöm kell! 
				
					– Mi történt? 
				
					– Kertedben munkálkodtam éppen, amikor találkoztam a Halállal, aki felemelt karokkal megfenyegetett engem. Add a legjobb lovaidat, hadd induljak el sebes harci szekereden, akkor estére Delhibe érhetek, és ott elrejtőzöm a rengeteg ember között, hogy ne lelhessen rám. 
				
					– Jó – mondja a mahárádzsa –, indulj el máris! 
				
					A nap folyamán azután a mahárádzsa is sétálgatott a kertjében, és ő is találkozott a Halállal. Megszólította: 
				
					– Te Halál, miért ijesztgeted az én kertészemet?  
				
					– Uram – felelte a Halál –, én nem ijesztgettem őt, csak égnek emeltem a karomat csodálkozásomban: hogyhogy még itt van, amikor ma este Delhiből kell őt elvinnem?!  
				
					  
				
					A gyerekek ösztönösen tudják és tapasztalják is, hogy a halál elkerülhetetlen, hogy az élet véges, pont ezért érdekli őket a téma, kíváncsiak rá, kérdeznek róla, mi pedig gyakran nem tudjuk, hogyan közelítsünk, keresgéljük a szavakat, gondolatokat. Ebben is segíthetnek, beszélhetnek helyettünk, a mondókák és a mesék. Minden korosztálynál van életről és halálról szóló fejezet a mesegyűjteményeimben. Természetesen egészen más típusú mesét kap a témához egy kiscsoportos óvodás, mint egy hétéves, vagy egy kamasz. 
				
					A mesékben, akárcsak a valóságban sokféle módon lehet kapcsolatba kerülni a halállal. Lehet tőle rettegni, és lehet vele ismerkedni, megnézni közelebbről-távolabbról, aztán lehet vele alkudni, sőt kicselezni és túljárni az eszén, ki is lehet nevetni. Idővel nem árt megbarátkozni vele, elfogadni a létezését, és méltó módon felkészülni az útra, ahová majd elvisz. A népmese sokféle lehetőséget kínál az elmúlással kapcsolatban is, és ahány gyerek annyiféle megoldást választ, mindig azt, amit épp el és be tud fogadni, fel tud dolgozni. Azokat a meséket, amelyek a gyerekek számára fontos üzenetet hordoznak, többször kérik, újra és újra hallani akarják. 
				
					Minden korosztálynál van életről és halálról szóló fejezet a mesegyűjteményeimben. Természetesen egészen más mesét kap a témához egy kiscsoportos óvodás, mint egy hétéves, vagy egy kiskamasz.  
				
					Az alábbi linkre kattintva, korosztályos bontásban (0-9+ lves korig), minden Népmesekincstár kötetre, fejezetre, oldalszámra lebontva találjátok meg az ajánlott mesék címét, forrását. Már “csak” mesélni kell! 
				
					http://mese.mesepedagogia.hu/wp-content/uploads/2019/10/Élet-halál-Népmesekincstár-webs.pdf 
				
					Forrás: mese.mesepedagogia.hu 
			 | 
		 
	
 
	  
	  
 |